Mit választanál, az örökös magányt vagy egy ellaposodott kapcsolatot?

Végletekben gondolkodsz.

Az soha nem egészséges.

Maradni egy rossz kapcsolatban?

Soha.

Ez alap, mert csak lerombolod vele az önbecsülésed, az önbizalmad, ami az élet más területein is gondot fog okozni. (pl.munka)

Add meg magadnak az esélyt egy jobb életre,ugyan jóval nehezebb találni 2 gyerekkel életre szóló társat,de megvan az esélye.

Találkozol egyszer egy normális emberrel, aki nem a gyerekeid számát nézi,szeret téged,és elfogadja a helyzetet.

Vannak ilyen emberek.

Maradsz egy rossz párkapcsolatban?

Soha nem leszel boldog,újra és újra felteszed majd magadnak ezt a kérdést...

Gondolkozz és dönts!!!

Fel a fejjel :)

Örökös magány? Számomra nem magány az egyedüllét. Társas kapcsolataim vannak, családom, barátaim, hobbim, céljaim, önálló elfoglaltságaim. Ha nem találok olyan embert, akiért felér az életem örömforrásaihoz, akkor értelemszerűen nem vele fogom szívesebben tölteni az időmet, hanem a számomra kedvesebb dolgokkal. Tehát mindenképpen örök egyedülállóság a semmi örömöt nem nyújtó, de kötelezettségekkel járó lakótársi viszony helyett. Az marad ellaposodott kapcsolatban, aki mindig másoktól várta a boldogságot, és úgy gondolja, önmagában sem tudna boldogabb életet élni.

Miért kell, hogy a gyerekeidnek apát találj, talán nincs nekik apjuk? És miért gondolod, hogy neked nem áll jogodban társat találnod? A gyerekeid felnőnek úgy is, ha nem akar senki az apjuk helyére lépni, ellenben egy boldogtalan anya mellett az ő gyerekkoruk sem lesz boldog, és a párkapcsolatról, házasságról is hibás képet visznek magukkal az életbe.