Nektek mi volt a legrondább csalódásotok az internetes ismerkedésben?

Én nagyon meglepődtem, h ti 2-3 nap beszélgetés után már randiztok. Gyakorlatilag egy ismeretlennel, hát ígyborítékolható a csalódás. Én nem venném a fáradságot, h egy ismeretlen akárki miatt utazzak, várjak, aztán persze megszívat, mert hát nincs tétje, úgysem ismered, h ki ő.

Én hónapokig beszélgettem randi előtt, megismertem nagyon a jelölteket és hagytam, h megismerjenek ők is engem. 10 éves kapcsolatban élek.

nem mondom, h mindenkinek így kell csinálnia, de 2-3 nap után tényleg csak a tiltást lehet bezsebelni meg a szívatást, hiszen nem jelentesz neki semmit, nem kötődik, nem keltetted még fel a kíváncsiságát, gyakorlatilag egy fotó vagy, nem nélküli, jellem nélküli, érzelem nélküli tucattárgy. Szívfájdalom nélkül kukáz ki randi előtt az utolsó pillanatban, ha befut egy jobban kinéző jelölt.

Rá kell szánni az időt az ismerkedésre, nem szabad sajnálni.

Hat évvel ezelőtt történt, akkor még teljesen tapasztalatlan és naiv voltam a netes ismerkedés területén. Elkezdtem levelezni egy férfivel, eleinte nem is tetszett, de aztán addig duruzsolt, hogy kíváncsi lettem rá, végül teljesen belehabarodtam. Három hét intenzív levelezés után legyűrtem a gátlásosságomat, és én kértem tőle randit, amire ő azt felelte, hogy "előbb ki akarja építeni a bizalmat". Aztán valahogy csak megbeszéltünk egy találkozót, egy délelőtti kávézásra. Mivel ő csak délelőtt ért rá, ezért szabadságot vettem ki arra a napra. A randi előtti napon kaptam tőle egy emailt, hogy foglalt asztalt, és egy igen puccos étterem linkje. Köpni-nyelni nem tudtam, annyit írtam neki, hogy de hát nem ez volt megbeszélve. A válasz: "foglalás lemondva", és napokon keresztül nem jelentkezett.

Na, nem ragozom, még volt két próbálkozás, az egyik alkalommal szintén olyan helyzetet teremtett, hogy visszamondhatta, a harmadiknál meg, miután este még 100%-ra biztos volt a randiban, délelőtt küldött egy sms-t, hogy még külföldön van.

Ez az eset nagyon megviselt, de rengeteget tanultam belőle, végül is hasznos volt számomra. Ezeket a hibákat soha többé nem követtem el.

1. Az egyik pasi a farkáról küldött képet, ezeket sosem fogom megérteni.

2. Utána szerencsére jól alakult, megismertem valakit kedden, folyamatosan beszélgettünk, cseteltünk éjjel-nappal, szombaton randi - azóta vőlegényem lett, megkért, és mesébe illően alakult az első randitól kezdve minden (netes társkeresőn!!!), ennek 1,5 éve.

Hu, nem volt sok netes randim, sőt, inkább nagyon is kevés, de tudnék mesélni :D

Egyszer hónapokig tartó beszélgetés után végre találkoztunk. Igen, mai fejemmel már fura lenne, hogy miért huzza majdnem fél évig, mikor nem is lakunk messze egymástól, de akkor alig vártam, mert nagyon szimpatikus volt, szinte már barátok lettünk interneten. A "randi" maga is jól ment, személyesen is jól kijöttünk, nem volt ugyan semmi testi kontaktus, de ez nm zavart, hisz az elején vagyunk, gondoltam. Utána vártam,mikor hív el ujra. Beszéltünk folyamatosan és mondogatta is, hogy jol érezte magát velem stb. Egy hét után már kezdett fura lenni, hogy semmi. Majd kb. 2 hét után csak így eszébe jutott megkérdezni, hogy ja, amugy ugye nem értettem félre, mert ő csak barátkozni akar. Hát mit ne mondjak, elég nagy csalódás volt, és akkor még mobdják, hogy egy férfi sosem csak barátkozni akar :D

A másik eset, mikor célszerüen ismerkedni akartam, és elkezdtem levelezni több fiuval is. A legszimpatikusabbnak itelttel találkoztam olyan 3 hét után - nem akartam huzbi az időt és ugy tünt, ez elég idő, hát nem így volt :D Nem történt semmi nagyon rossz, csak sok kisebb rossz :D Pl. hamarabb érkeztem, de ő már ott volt még hamarabb és szinte kérdőre vont, miért kések, folyton maagát dicsérte, mikor én beszéltem,nem figyelt, nem válaszolt, beültünk egy teára, még meg sem ittam, már menni akart. Másik dolog, hogy 20 kilóval több volt kb. mint képen, de ezt lenyeltem volna, ha normális. Alig vártam,hogy vége legyen, majd a végén még beköpte, hogy majd még találkozik velem, ha akarom (mint egy szívesség). Azota csak nevetek a sztorin :D Viszont akkor megfogadtam, hogy nem találkozom internetről csak nagyon kivételes esetben és nem ilyen célirányos ismerkedés után. A vicc az,hogy a barátomat mégis neten ismertem meg, és nem sokkal többet beszéltünk előtte. Ráadásul ő is máshogy nézett ki, mint a képen. Az élet fura :D

Találkoztam egyszer egy pasival.Kép nem volt róla, nem is akart küldeni, de a leírás alapján vonzó külsejűnek és amúgy komoly embernek tűnt.Mivel közel lakott, gondoltam, megnézem magamnak, miért ne? Összehoztunk egy randit.

A srác jön, köszön , bemutatkozik és rögtön ezután közli, hogy bocs, de neki más dolga van(!)

Mivel ő sem tetszett nekem, nem volt nehéz rávágni, hogy "nem baj, nekem is!"

Ezzel le is volt rendezve életem egyik legszokatlanabb, 2 másodperces randija.

a srác azóta is fenn van társkeresőn, immár vagy 20. éve...Nem is értem, miért.

Ja...Volt egy másik hasonló hegyi troll is.Ő viszonylag jól nézett ki, bár nem volt az esetem.Még egy szál rózsát is hozott randira.Beültünk egy kávézóba beszélgetni.Egy ideig jól alakult, de aztán elkezdett magában röhögcsélni a semmin.Én semmi nevetségeset nem mondtam, mondta is, hogy nem rajtam röhög.De akkor is baromi idegesítő volt.Aztán kifejtette, hogy bocs, de ő csak barátnak tudna engem elképzelni.Na jó mondom, ne húzzuk egymás idejét..

Aztán meg elkezdte kérni a bocsánatokat.

Hát baromira felidegelt a hülye viselkedésével.Le is léptem a randiról azon mód.Legszívesebben ott a szeme előtt kitettem volna a rózsát a kukába, csak sajnáltam (a virágot), az nem tehet semmiről.

Na meg még egy.Mikor a pasinak randi közben megszólalta mobilja és mondta, hogy át kéne ugrani két utcával arrébb egy másik kávézóba valamiért.Mondom, jól van...El mentünk.Kocsival jöttünk-mentünk.Tényleg pár perc volt az egész, nem is lenne baj, csak aztán mondta a srác, bevallotta, hogy ez az egész csak azért volt, hogy lássa, menyire vagyok rugalmas.Erre mondtam neki, hogy akkor én most rugalmasan hazamegyek és rám ne számítson.

De tudnám még sorolni, mert elég sok idióta van.Talán azok megbízhatóbbak, akik távolabbról ismerkednek, mert ha nagy távolságot utazik miattad, legalább van rá némi esély, hogy nem csak szivatni akar.Valószínű, arra nem szánna feleslegesen pénzt és energiát.

Volt pár olyan férfi, akinek sikerült olyan jó fotóst leakasztania, hogy a képen valóban ő volt valami eszméletlenül előnyös szögből, de élőben sajnos nem volt fotóra retusálva semelyikük.

De ez nem volt csalódás, az első ilyen után már számítottam rá, hogy előfordulhat, úgyhogy a második ilyen pasin sem lepődtem meg, de a harmadik alkalommal már kicsit ideges lettem, mert ég és föld volt a kép és a valóság közt a különbség...

na mindegy.

Legnagyobb csalódások számomra mindig a meg nem történt randik voltak. Volt, akikkel heteket leveleztem, nagyon normális pasinak tűntek, úgy éreztem jól kijövünk, és ha ebből randi lesz, mi bizony összejövünk. Egy eltűnt szőrén szálán, egy (elég udvariasan) megmondta, hogy mégsem akar tőlem semmit, kettő akit tinderen ismertem meg már kb randit is lebeszélt, aztán persze semmit nem pontosítottak. Mindegyiknek darabonként 7-800 női ismerőse volt fb-on, úgyhogy annyira nem lepődtem meg, hogy nem lett egyből sem találkozó. Mindkettőt töröltem.

Eggyel azért állt le a beszélgetés, mert párhuzamosan több lánnyal is ismerkedett, és "nincs ehhez hozzászokva".

Szóval ezek nekem csalódások. Egy ideig nagyon magamra vettem, lehet most is meg lehetne még ezzel bántani, de már kevésbé, mint az elején.