Miért félek az ismerkedéstől? Hiába mondják barátaim, hogy szép/csinos vagyok, mégis rettegek a párkereséstől, rondának tartom magam. Félek, hogy nem fogok tetszeni a kiszemeltemnek. Mit lehetne ez ellen tenni?

Talán a visszautasítástól félhetsz, de attól meg nem kell.

Nem szabad előre eldönteni, hogy egy másik ember mit szól majd hozzád, hiszen honnan is tudhatnád?!

Esélyt kell adni magadnak, próbálkozni, aztán majd mások eldöntik, milyennek látnak.

Pláne, ha a barátaid teljesen megcáfolnak, valószínűleg a te gondolkodásodat kellene átállítani :)

Bátran próbálkozz, vagy legalább ne írd le magad még mielőbb bármi történt volna. A kiszemeltnek is biztos jobban tetszik egy olyan valaki, akin látja, hogy elégedett magával, vidám, barátságos, mint egy olyan, aki csak magát sajnálja.

Szóval ne magadat minősítsd, próbálj csak a másik reakcióira figyelni, és pozitívan állni a dolgokhoz :)

sok sikert :T

27 N

Nos kérdező, akkor most képzeld magad a férfiak helyébe, akiknek fel is kell vállalni a kezdeményezéssel és visszautasítással járó kockázatot(mi azért köztudottan 50% feletti).

Egyszerűen, nincs rá jobb szó, szemből kell megronanni a várat. Ha nekimész, szembenézel a félelmeddel, nagyon sokat fog javulni a közérzeted.

Egy tanács mint gyakorló férfitől: ha flörtölnél, jeleket adnál, akkor ügyelj rá, hogy lehetőleg ne legyenek félreérthetőek.

Gyakran találkozom olyannal, hogy ő azt a láthatatlan mozdulatot/ki nem mondott gondolatot/mindennapi gesztust éppen annak szánta, csak hát én nem vettem a lapot.

Nem, ilyet nem játszunk. Mosolyogj rám a szemed sarkából és nézz a szemembe! Na az már jel, azt már látom...