Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért ennyire lehetetlen feladat manapság a párkeresés?
Mostanában igen lehangolt és depressziós vagyok amiatt, hogy képtelen vagyok találni magamnak valakit, amit többé kevésbé megérez a környezetem is.
Általában azzal szoktak nyugtatni, hogy majd idővel úgyis jön valaki, meg hogy előbb utóbb mindenki megtalálja a párját.
De én a legkevésbé sem hiszek ezekben a dolgokban.
Mindenesetre már többféleképpen próbálkoztam, és eddig teljesen eredménytelenül.
A netes társkeresést teljesen feladtam, mivel csak a kirakat megy ezerrel, meg a like gyűjtés.
Persze az ilyenek egy pillanatig se gondolnak arra, hogy ezzel a leszarom-hozzáállással fájdalmat okoznak, nekik csak a napi like mennyiség a fontos
Persze nyilván nem ilyen mindegyik - de aki meg nem ilyen, az vagy foglalt, vagy nem vagyok az esete, vagy idősebb nálam annyival, hogy felejtős legyen bármi.
vagy a fentiek tetszőleges kombinációja.
A munkahelyi ismerkedés szintén felejtős - gyakorlatilag mindenki idősebb nálam, és gyakorlatilag mindenkinek van már normális kapcsolata.
Az utcán való ismerkedés szintén felejtős, mivel mindenki foglalt, vagy azt állítja, hogy az - ellenőrizni meg nyilván nem tudom, meg igazából ha tudnám, se akarnám.
Kicsit összevisszaságnak és szófosásnak tűnhet ez a sokminden (mondjuk szerintem is az), de egyszerűen kikívánkozott belőlem, illetve egyszerűen zavar, hogy ennyire nem tudom befolyásolni a saját sorsomat.
Illetve zavar, hogy még sose voltam semmilyen kapcsolatban sem.
(lassan) 21 / f
válasza:Kérdező, 2 dolog okozza ezt:
1: a fogyasztói társadalom. Ott az a jó, ha mindenki külön van és boldogtalan. Rövid kapcsolatok lehetnek, hogy azért a gyerek meglegyen.
2: az egyenjogúság. Nem azt mondom, hogy az elnyomás jobb - de az egyenjogúságnak sajnos ilyen hatása is van.
...ettől most jobban érzed magad? Nem hiszem.
Próbáld meg feltalálni magad, keress megoldást. "Néhány" próbálkozás az semmi. Majd, ha lesz 100 komoly próbálkozás, utána beszélj.
#11:
Az első szerintem teljesen abszurd, a másodikban meg még a logikát sem értem.
Szerintem az egyenjogúság egy abszolút természetes dolog.
válasza:"Az első szerintem teljesen abszurd"
Pedig világos: az fogyaszt SOKKAL többet, aki egyedül van (rezsi sokkal nagyobb, tartalékok is kellenek) - és boldogtalan (akkor vesz mindenfélét, amitől reméli, hogy boldog lesz, vagy csak úgy, pótléknak).
"a másodikban meg még a logikát sem értem"
Pedig egyszerű: ha a nőnek (és részben a férfinak is) azt mondják, hogy "TŰRJ!" - akkor sokkal kevesebbel beéri, mint ha azt, hogy "csak a legjobbat fogadd el, és valósítsd meg önmagad!"
"Szerintem az egyenjogúság egy abszolút természetes dolog."
Igen - és ilyen hatása is van. A "természetes" nem azt jelenti, hogy "csak jó van benne".
Amúgy köszönöm a lepontozást. Agyatlan emberek csak pontoznak - de persze nem értenek semmit és válaszolni se tudnak.
Értem a logikáját az elsőnek, de attól még rendkívül életszerűtlennek tűnik.
Másfelől meg két tök eltérő dolog összemosása, és tényként való tálalása.
A második meg eleve több szempontból is értelmetlen.
Egyrészt az egyenlőség, és a kevesebbel való beérés két teljesen eltérő dolog, még csak átfedés sincs a kettő között.
Másfelől pedig az a felfogás, hogy ne érd be kevesebbel, csak a legjobbal, az pontosan a fogyasztói társadalom egyik alapja.
Ez alapján pontosan az számodra a normális a másodikban, amit az elsőben elítélsz.
Szóval én azt is csodálom, hogy egyáltalán volt valaki, aki zöld kezet adott a kommentedre :D
válasza:Miért nem érted?
A kettő ugyan külön-külön van, de a hatása együtt jelentkezik. A "csak a legjobbal érd be" pedig az egyenjogúság miatt lehetséges: régen az volt (lányoknak leginkább), hogy "tűrd el, amit a szüleid és a párod mondanak".
Ma a nőnek nem kötelessége, hogy alárendelje magát a férjének - ebből aztán olyan problémák is jönnek, hogy egy párkapcsolatban bizony neki is van döntési joga - TEHÁT egy kapcsolat nehezebben fog létrejönni és működni, mintha a nőnek ebben nem lenne szava.
Mit nem lehet ezen érteni?
És még egyszer: ez nem minősítés. Ez az ok.
Az, hogy ez erkölcsileg mit jelent, az más kérdés.
"Ma a nőnek nem kötelessége, hogy alárendelje magát a férjének - ebből aztán olyan problémák is jönnek, hogy egy párkapcsolatban bizony neki is van döntési joga"
És az miért probléma, hogy a nőnek is van döntési joga? :D
Úgy értem, most komolyan...
Másrészt meg:
"A "csak a legjobbal érd be" pedig az egyenjogúság miatt lehetséges"
vs
régen az volt (lányoknak leginkább), hogy "tűrd el, amit a szüleid és a párod mondanak".
Vagyis úgy gondolod, hogy azok a nők, akiknek a szülők választottak párt, azok kizárólag a legjobbakat kapták.
Itt megint teljesen önellentmondásosan érvelsz.
Szóval összegezve te szerinted csak akkor működhet egy kapcsolat, ha a nő szó nélkül eltűr mindent.... Ahha..
Kb. ez a mentalitás tartja életben az olyan kapcsolatokat, ahol a férj napi szinten veri az asszonyt, aki ennek ellenére se hagyja el őt.
Ha ezt te normálisnak tartod, akkor nincs miről beszélni szerintem.
válasza:"És az miért probléma, hogy a nőnek is van döntési joga?"
Ne haragudj: NEM minősítettem a dolgot. Külön oda is írtam. Tudsz olvasni? Egészen más az, ha valaminek OKA van, mint az, hogy aztán mit kezdünk ezzel a jelenséggel.
Itt a kérdés pedig az okokról szólt.
"Vagyis úgy gondolod, hogy azok a nők, akiknek a szülők választottak párt, azok kizárólag a legjobbakat kapták."
Nem. Miért mondanám ezt? Honnan veszed?
"te szerinted csak akkor működhet egy kapcsolat, ha a nő szó nélkül eltűr mindent...."
HOL MONDTAM EZT???
Figyelj: ha nem akarod megérteni, amit mondok - akkor nem is fogod. Ha pedig nem tetszik, amit mondok, és azért nem akarod megérteni - na, az tényleg pech.
A "nem tetszik, tehát biztos, hogy nem igaz" típusú gondolkodás bizony könnyen tévútra visz.
Sajnálom. Jobb lenne, ha megtanulnál 1: értő módon olvasni, 2: érvelni.
De ha nem akarsz, akkor nem kell. Csak akkor ne várd, hogy megérted a dolgokat.
"ebből aztán olyan problémák is jönnek, hogy egy párkapcsolatban bizony neki is van döntési joga"
Vagyis itt a probléma az, hogy a nőnek is van döntési joga - te szerinted.
Most komolyan nem értem, hogy alapból ennyire idióta vagy, vagy csak trollkodsz.
Össze vissza, egymástnak ellentmondva írsz, és még le is tagadod, majd engem nézel hülyének.
válasza:1:Sok a külsőre válogatós ember mindkét nemben
2:egyre kevesebb az olyan ember,akinek valami célja is van az életben.sok egyetemet végzettről,kierül,hogy nem abból diplomázott,ami boldoggá tenné,a szakmunkás örül,hogy tanulnia nem kell és végre elvegetálhat és lesz,ami lesz
3:a belső elvárások is sokszor olyanok,amiket nem tud teljesíteni a másik fél,pl. sok ápolatlan pasit látok,akik bezzeg a párjuktól megkövetelik az ápoltságon felüli magára adást,mint műköröm,körömlakk,tűsarkú,stb,vagy sk stílustalan pasi várja el,hogy a barátnőjének legyen stílusérzéke.
válasza:"itt a probléma az, hogy a nőnek is van döntési joga - te szerinted."
Olvasd el kérlek, az egészet, amit írtam, és próbáld megérteni.
Persze, ha nem akarod, akkor nem szóltam semmit.
De azért leírom röviden még egyszer, hátha...
1: Régen a férfi PARANCSOLT.
2: Ma a párok KÖZÖSEN próbálják rendezni a dolgot.
NEM mondtam azt, hogy az első jobb!
De azt ugye látod, hogy egyszerűbb: 1 ember kell hozzá, és már készen is van a döntés.
MÉG EGYSZER!
NEM mondtam azt, hogy az első jobb!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!