Hogy lehet ekkora mélységből kimászni és párkapcsolatot kialakítani?

Én találkoztam már pár hozzád hasonlóval élőben és beszélgettem velük erről arról van amelyiket egy ideig a barátomnak is tekintettem. De mindről úgy gondolom menthetetlenek. Az ember képes megváltozni ezt tudom de nem alapjaiban és nem egyik napról a másikra. A gyűlölet félelem fájdalom stb érzelmek főleg együtt megölhetik az ember lelkének a pozitív oldalát. És szerintem ebben a helyzetben egy dolgot érnél el egy párkapcsolattal a másikat is megnyomorítanád.

Hogy mi a jó megoldás erre a helyzetre nem tudom. Tudatosan kell tenni ezek ellen az érzelmek ellen. Megpróbálni valamiben örömet lelni barátkozni és a lehető legjobban elnyomni a mogorvaságot. Így embereket gyűjtesz magad köré és pozitív visszajelzéseket élményeket gyűjthetsz ami javít az önképeden stb. Viszont ennek a nehéz része hogy kevesen elég türelmesek hogy megismerjék annyira az embert hogy belássanak a morgó hisztis dühös réteg alá. A legtöbb embernek bőven elég a maga baja és a mindig negatív emberek lehúzzák azokat is akik segíteni akarnak. Így a legtöbben nem vállalják az ezzel járó nyűgöt.

Próbálj olyan baráti kört kialakítani ami nem a rossz irányba húz tudatosan tegyél az ivás és balhék ellen és próbáld a lehető leggyorsabban rendezni az egyéb gondjaidat. Keress valamit amit élvezel és szakíts időt arra hogy néha ledobd (nem alkohollal) a terheket. Még soha nem jártam pszichológusnál fogalmam nincs van e haszna de egy próbát akár az is megérhet.

Ha látod hogy rossz az irány amerre haladsz húzd be a kéziféket amíg nincs nagyon késő.

Nekem sincs barátnőm, idősebb vagyok nálad és engem is eléggé frusztrál, de nem ennyire.

Feltűnő volt a leírásodban, ahogy írtad:

"Egy barátnő nagyon sokat tudni lendíteni az önbecsülésemen"

Szerintem rosszul látod a helyzetet. Vagy nagyon tipikusan látod, mint sokan mások. A barátnő nem arra jó, hogy az önbecsülésed megdobja. Ne akarj azért barátnőt, hogy legyen önbecsülésed.

Javaslom inkább kezd el becsülni magad, fektess magadba energiát, fejleszd magad. Fejleszd az érzelmi intelligenciád, a kommunikációs készséged. Szóval fordítsd időt és energiát az önmagad fejlesztésére. A barátnő dolgot meg ne akard ennyire görcsösen.

Egyébként szerintem még nem láttad milyen konfliktusokkal járhat az életedben egy barátnő. Van akinek barátnője van és megőrül, van akinek nincs és attól őrül meg. Nevetségesnek tűnhet most neked, de ha kifogsz egy rossz nőt, akkor talán még a mostani helyzetedet is visszasírnád, amikor még egyedül voltál, boldog, nem befolyásolt senki és a magad ura lehettél és azzal foglalkozhattál, ami érdekelt.

Én tapasztalatból jelentik ki, hogy a pszcihoterápia nagyon sokat tud segíteni. Rengeteget.

Egy párkapcsolattól semmiképpen ne várj javulást, mert amíg te magad "problémás" vagy, addig a szintén problémás embereket vonzod. Életem mélypontján csupa személyiségzavaros emberrel kerültem kapcsolatba, akik nemhogy javítottak volna a helyzeten, még tovább rontottak is rajta. Én akkor fordultam pszichológushoz, mikor ezt beláttam, és amikor már eléggé rendben voltam, akkor kezdtem csak el ismerkedni (terápiára még ezután is jártam, mert újra kellett tanulnom a párkapcsolat működtetését a gyakorlatban és jól jött hozzá a segítség, támogatás).

Szia! :)

Nem tudom , ki mennyire hisz az önsegítő könyvekben, de nekem nagyon beváltak. Először én is szkeptikus voltam, ám az egyik ismerősöm kölcsön adott egyet, és azóta magamnak is beszereztem. Valóban nehéz az embernek magán segíteni, de amint kilép az önsajnálat árnyékából, mindent másképp lát, csak törekedni és akarni kell. Ez volt életem legnehezebb lépése, de miután ezen túlestem, sokkal könnyebb minden, nem esek mély letargiába egy-egy húzósabb időszakban. is sokat segített, nem kifejezett pszichológus, hanem aki nemcsak meghallgatott, hanem segített is az egyes problémáim megoldásaiban.

Nekem egy terapeuta

Belinkelem a témában a kedvenc könyvem, ha esetleg adnál neki egy esélyt: [link]