Miért van az hogy a mostani fiatal felnőtt generáció nagyrésze kilátástalan helyzetben áll a család alapítással?

Én a fiatal felnőtt generációhoz tartozom. Személy szerint szeretnék férjhez menni, szülni egy gyereket minimum, de sajnos ez nem csak rajtam múlik.

Olyan szempontból én is kilátástalan helyzetben vagyok a családot illetően, hogy tudom azt, szinte esélytelen, hogy 27 éves koromnál hamarabb gyereket tudjak vállalni egy stabil kapcsolatban. Egyrészt az elsődleges a kapcsolat kell legyen, mert nem alapítok akárkivel családot, de ha az kitolódik, akkor minden tolódik ezzel együtt...

Másrészt kevés férfi és nő tervez tudatosan családot ennyi idősen, nem ezzel kötik le magukat, nem igazán beszélnek erről vagy gondolnak rá - tisztelet a kivételnek.

Ez nem gyerekellenesség, hanem a mai fiatalságnak nincsenek lehetőségei.

27 éves vagyok, és bár szerettem volna házasságot, gyereket 25-ig, nem úgy alakult az élet. Most ugyan együtt élünk párommal, de az albérletünk olyan, hogy bármikor kiránthatják alólunk (ismerősi alapon van, tehát olcsóbb), félretenni nem tudunk, ha innen mennünk kell, drágább albérletet megfizetni nem tudunk. És akkor ott a nagy kérdőjel, hogy bizony most már ketyeg az a bizonyos óra, de hogyan, miből? Ha a szülők nem olyan tehetősek, hogy támogassák a fiatalokat, ha nincs egy nagyi után örökölt ház, ami jó helyen van, akkor elindulni nem lehet. A semmire meg nem lehet házasodni, gyereket vállalni.

Engem inkább az zavar, hogy 25 evesen munka es egyetem mellett nem tudom eltartani magam se, hiába az lenne a cél, hogy a suli végett jobb pozícióban legyek.

Másrészt normális párt se lehet találni, egyedül gyereket nevelni meg kb lehetetlen.

Ami még ettől is bosszantóbb, hogy az adómból olyan jól él a kissebség, hogy inkább ők szaporodnak, mint a magyar.

Úgyhogy nem csupán a hozzáállás változott meg, hanem a drága kormány is jócskán kivette a részét ebben.

Egyrészt az előttem szólóknak is igaza van, nehéz megteremteni a körülményeket és rengeteg egyéb lehetősége van a mai foataloknak. Én annyival egészíteném ki, hogy nem is akarnak felelősséget vállalni sokan. Rengeteg fiatal a szüleivel él 30 éves korában IS, mert így nem kell felelősséget vállalnia semmiért. A másik, hogy azt sulykolják nagyon sokan a fiatalokba, hogy éld ki magad stb. Egyszerűen nem mindenkinek van erre szüksége. Én idén házasodom a párommal, 3 éve együtt élünk, megvan mindenünk, dolgozunk, gyűjtögetünk. Mindketten 20 évesek vagyunk. És óriási tévedés, hogy ezzel egy életre elvágtam magam és mostantól itthon kell háiasszonykodnom. Dolgozom, szeretem a munkahelyem és a párom is az övét, utazgatunk, kirándulunk bármit amit mások szingliként megtesznek.

Nekem az nem cél, hogy 30 éves koromig bulizok, aztán megyek mesterséges megtermékenyítésre :)

Fél éve diplomáztam jelenleg örülök h kaptam egy normális állást.

Elnézést MR megmondó emberek h nem a gyerekcsinálás a legnagyobb gondom.

Tudom tudom én vagyok a hülye. Mé nem élősködöm én is a segélyen mint uncsitesom 24 évesen 2 gyerekkel a szülei nyakán. Dolgozni azt minek ?

Egyébként meg szeretek szabadon élni. Azt meg csinálj gyereket TE ha neked ez annyira kell. Magánügy.