Nehéz kapcsolatteremtés?

Mindig is introvertált személyiségű ember voltam, kapcsolatot nagyon nehezen tudtam teremteni. A kommunikációs készségem ennek következtében eléggé gyenge volt. 18 éves koromban próbáltam meg egyre többet tenni ez ellen. Lényegében saját magamat fejlesztettem, igyekeztem rengeteg plusz feladatot elvállalni, ami szerintem az extrovertált világba vezet. Rengeteg kiselőadást tartottam ismert és ismeretlen emberek előtt (Középsuliban és egyetemen). Igyekeztem a lehető legtöbb helyre elmenni, ahol emberek vannak. Olyan helyekre főleg, ahol rengeteg az ismeretlen ember. Gólyatáborok, egyetemi szervezetek, egyéb táborok stb.

Azt érzem, hogy a 4-5 évvel ezelőtti önmagamhoz képest sokat fejlődtem, de még mindig borzasztóan messze vagyok a "nullától". Sőt egy ideje már egyszerűen nem tudok fejlődni. Hiába tettem magam direkt kényelmetlen helyzetekbe, olyanokba, amit pl. 10 éve 110%, hogy nem vállaltam volna be. Kivétel nélkül az összesben rosszul éreztem magam, alig vártam, hogy vége legyen, kényelmetlen és szorongó érzés vett mindig körül (Az események előtt is). Még a szimpla kötetlen, szórakozás szerű összejöveteleken, bulikon, eseményeken is. Sose találtam a helyem, mindig ki akartam menekülni a világból, pedig a rendezvények többségén jól éreztem magam .

Rendszerint mindig kiválasztottam egy hozzám hasonló személyt, akivel mondhatni "túléltem" ezeket.

Lényegében annyi előrelépés történt, hogy valamivel többet tudok beszélni -tőmondatok helyett-, és azt is kicsit összeszedettebben, de még így is sok benne a nyelvtani hiba. Még a kötetlenebb beszélgetéseimben is ez a helyzet, fogalmam sincs az esetek 80%-ában, hogy mit kellene mondanom. Egyáltalán nincs természetes reakcióm, mint a többi embernek. Ezért a beszélgetéseim struktúrája általában a kérdésekre alapul, és asszociálok a helyzetre, egy-egy elemre, és ebből vicceset kihozni, általában sikerül, de azt vettem észre, hogy iszonyú nagy energiát emészt fel.

Közeli (jó közeli) ismerősökkel ez nincs így, ott felszabadultabb vagyok, de ez összesen 2db embert jelent, és ha már van vele egy idegen, vagy kevésbé ismert személy, akkor is a fenti eset fordul elő.

Nem tudok kapcsolatot teremteni, és emiatt rengeteg mindenből kimaradok, vágyakozom arra, hogy több ember vegyen körül, aktív és boldogabb életem legyen, de egyszerűen nem megy, nem tudok már tovább lépni. Ez kihat a szerelmi kapcsolatra is, képtelen vagyok kialakítani egy lánnyal szorosabb, közelibb kapcsolatot, nem csak amiatt, hogy a kommunikációját és az esetleges jelzéseit (már ha van az én irányomba) értelmezzem, hanem amiatt, hogy rendszerint én mondok csődöt, ha meg kellene szólalnom. A saját szövegemben vagyok bizonytalan, elkezdem valahogy, majd teljesen másképp fejezem be (ezért van sokszor az előforduló nyelvtani hiba). És emellett több ilyen hiba is van.

Fogalmam sincs, hogy mit kezdhetnék, emiatt eléggé rossz hangulatban vagyok már életem kezdete óta, de ez csak folyamatosan erősödik.

Mit tehetnék? Ha egyáltalán tehetek...

27 évesen már nem vagyok mai csirke, a változás is nehezebb.