Csak én látom úgy, hogy azok a pasik, akik min. Kb.180 magasak és nem kórosan elhízottak/soványak, azoknak gyerekjáték a társkeresés?

Én kicsit vékony alkat vagyok, de még nekem is könnyű párt találni.

182cm vagyok.

Igen vannak férfi és nõi típusok, akiknek könnyen megy az ismerkedés, másoknak meg nehezen (nõknek és férfiaknak egyaránt). Irigykedni s mások életével foglalkozni nem kell.

Attól, hogy valakire nem ragadnak a pasik/csajok még találhat 1 párt magának. Nem tudom te hogy vagy ezzel, de én nem tartom valami nagyszámnak magam (20/l), mégis ha belefutottam a megfelelõ emberbe, akkor nem kellett küzdenem, mégis kialakult valami. Kissé hülyeségnek tartom, hogy olyan emberekre irigykedsz, akiknek talán annyira “könnyen megy a társkeresés”, hogy emiatt úgy válogatják a párjujat, mint a zoknit. Szép boldog párkapcsolat jó dolog, de az ilyen “jól nézek ki, bárkit megkaphatok” embereket épp nem tudom irigyelni, õk visszaélnek a szépségükkel. TÁRSkeresésben azt tartom fontosnak, hogy MAGAMHOZ ILLÕ embert találjak, nem azt, hogy bárkit megkaphassak.

Miért van olyan érzésem, hogy neked éppen az a bajod, hogy más pasik barátnõje a te álmaid nõje, illetve az hogy olyan emberekre irigykedsz, akik bármikor megkaphatnak nõket, tehát nem komoly kapcsolat kategóriába illik a kérdés. A komoly kapcsolatot nyugodtan kilehet várni. Attól, hogy a tegnap esti buliban nem ragadtak rád a nõk, attól még lehet egy élettársad, ha nem ezen sanyarogsz.

Igen, csak te látod így.

Azt megadom, mert vitathatatlan tény, hogy 180 felett előnyben vannak, 170 környékén pedig hátrányban.

De azért 170 esként is össze lehet hozni, sokaknak sikerül.