Ki hogy emlékszik vissza az első szerelemre, párkapcsolatára? Amit a szerelemről még nagyon fiatalon elképzeltetek, azt tudta hozni vagy csalódásként maradt meg?

Maradandó élmény volt az első kapcsolatom, pedig nem azt hozta, amit elképzeltem még kölyökként. Azért az első nyilván nagyon intenzív, nagyon új élményeket hoz az ember életébe, nehéz elfelejteni, még akkor is, ha nem pont olyan, amilyennek ábrándozva elképzelte mikor még köze nem volt az ellenkező nemhez. Viszont csalódásnak semmiképpen sem nevezném, kedves emlék, még úgy is, hogy számomra rengeteg fájdalmat hozott magával.

Viszont már jó pár évvel később a kapcsolatom a férjemmel abszolút olyan, amilyenre 14-15 évesen vágytam (mármint, az érzés maga, tiniként kicsit más elképzeléseim voltak a valóságról :D ). Nyilván ez azért van, mert eleinte az embernek még halványan körvonalazódik csak, mit szeretne, arról meg még kevesebb fogalma van, ezt hogyan valósítsa meg, kell hozzá pár év, amíg ő maga is felnő és tapasztalatokban is gazdagodik, hogy mindez valóra váljon.

Az 1. vagyok, komolyabban válaszolva:

Az első szerelem és párkapcsolat nekem külön volt, bár az a helyzet, hogy nem tudom, egyáltalán tényleg szerelem volt-e az. Inkább azt mondanám "első szerelemnek", ami legutóbb volt, de talán még arra sem illik ez a jelző, na de nem bonyolítom tovább:

Nagy csalódás volt. De ez az én hibám miatt is történt. Utólag már nem bánom, mert elindított az egész a mostani utamon, így meg jó. Amúgy a huszonéves korom elején kezdtem el járni azzal a lánnyal, akiről most beszélek.