Mit tegyek, hagyjam el?

Persze, ha nem birod, akkor hagyd el, ez nem normalis dolog. Te is olvashatod itt, hogy anyosok hogy megtudjak keseriteni a fiatalok eletet. Kepzeld, ha lenne babatok, ur isten, valj el, vagy koltozzetek a paroddal kulfoldre!!!

2 év nem kevés idő lett volna már arra,hogy megoldja ezt a dolgot.Vagy elhagyod szó nélkül vagy pedig megmondod neki,hogy kap még egy-két hetet,hogy megoldja ezt az egészet.Mivel már 2 éve vársz erre,elég lesz az egy-két hét rá szerintem.Ha nem változik semmi ,akkor tovább lépsz.Ezen mindenképpen változtatnia kellene,mert ez azért már nagyon túlzás.

Villámgyorsan,ha egy darabig nélkülözi is anyukát,idővel úgyis visszasomolyog!Anyuka kicsi fia!Képzeld el,hogy várandósan,majd 1-2 gyerkőccel ülsz otthon este egyedül.ilyen életre vágysz?

Nagyjából egyet értek az előttem szólóval, csak annyit módosítanék, hogy nagy szerencse az , ha valakinek van anyukája. Erre mindig gondolj, és vonj gyököt a haragodból , mielőtt kivered a balhét. Való igaz, hogy nem normális dolog amit a férjed csinál, valószínű nem történt meg normálisan az elszakadás közöttük, utólag ez baromi nehéz lesz. Gondolom akkor már beszéltetek erről, itt az ideje, h a férjed a gyakorlatban is megvalósítsa. Most az hogy adsz neki ultimátumot, azt jelenti, hogy válasszon közted meg az anyja között. Mi lenne, ha a látogatásokat lekorlátoznátok heti egyre? Esetleg menjetek együtt. A többi napon meg esetleg telefonáljon neki, ha már annyira nem tud tőle elszakadni. Szerintem ha ezt tartani tudja a párod akkor minden ok. Ha nem.... hát akkor tényleg lehet, hogy kenyértörésre kell vinned a dolgod. Babával biztosan nem lehet úgy élni, hogy te egyfolytában egymagad vagy a picivel meg a gondokkal. Anyósoddal esetleg nem lehet beszélni erről?

azt nem írtad, hogy a férjed egyeduli gyerek-e és hogy van-e neki apukája is, vagy anyósod már csak egyedul él? mert így már érthetobb lenne a dolog.egy kicsit azért próbáld bele élni magad az anyósod helyzetébe is, mert te is leszel majd anyuka és hátha ot is bele lehetne vonni majd az unokák nevelésébe.még hasznos is lenne!ha a fiát annyira szereti rá lehetne bízni az unokákat is és akkor a kecske is jól lakna és a káposzta is megmaradna.mindez attól fugg, hogy milyen a viszony kozted és anyósod kozott?talán el kellene vele beszélgetni.vagy, ha egyedul él, akkor valamilyen jó barátnot esetleg barátot szerezni a fia helyett.az sem túl nagy tragédia, hogy így szereti az anyukáját -igaz nehéz lesz tole az elszakadás - de vedd a jobb oldalát is a dolognak : azt mondja téged is szeret és aki ilyen mély érzésu és így tud szeretni akkor tehozzád is így fog majd ragaszkodni évek múlva is és ha belegondolsz ez sem egy utolsó dolog a mai válóperes világban.szerintem inkább az anyjához ragaszkodjon, mint a nok után menjen.talán abból még ki lehet noni és okosan talán le lehet szoktatni.ha nem italozik és rendesen dolgozik, ha te is szereted talán adjál még neki egy kis idot

most is egyedul vagy?