A testvéremék válnak, túl vannak az első tárgyaláson de a sógornőm nem adja oda a 2 éves kislányukat, mi a teendő ilyenkor? SOS!

Szia! Hivatalosan 3 éves kor alatt az apa nem viheti el a gyermeket. Létezik nagyszülői láthatás, de pontosan nem tudom hogyan működik.

Esetleg a bíróságon kellene megemlíteni ezt, hogy 3 éves koráig a nagyszülők hogyan gyakorolhatják a jogukat.

A szülőnek, és nagyszülőnek joga van a gyermeket elvinni magához a kapcsolattartási joga gyakorlása keretében.

Válás után ideiglenes elhelyezésnél, lehet az anyának 3 év alatti gyermek elhelyezésénél annak speciális ellátási igényeire hivatkoznia.

149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

[link]

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

IV. Fejezet

A kapcsolattartási ügyek

27. §99 (1) A kapcsolattartás célja, hogy

a) a gyermek és a 28. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra jogosult személyek (a továbbiakban: kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá

b) a kapcsolattartásra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.

(2) A kapcsolattartás formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás.

(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),

b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás kötelezettségével történő - elvitelét,

c) a gyermekkel személyes érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.

(4) Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.

(5)100 Nincs helye folyamatos kapcsolattartásnak

a) az időszakos kapcsolattartás ideje alatt,

b) a gyermeket gondozó szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt, amelynek mértéke

ba) a kapcsolattartásra jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos kapcsolattartás időtartamát,

bb) ha a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet

nem haladhatja meg.

(6)101 A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény, illetve felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg.

(7) A gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.

28. § (1)102 A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér, továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is jogosult.

(2)103 A kapcsolattartás szabályozására, újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.

(3)104

(4)105 Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Csjt. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán szűnt meg.

(5)106 A gyámhivatal indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolatának fenntartását, ha ez a gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére, illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.

29. § (1)107 A gyámhivatal vita esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve újraszabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Csjt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

(2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a gyermek melyiküknél van elhelyezve [Csjt. 72. § (2) bek.].

(3)108 A gyámhivatal vagy a bíróság - kérelemre - akkor jogosíthatja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné, vagy ha a gyermek sorsa örökbefogadás útján nem rendezhető.

30. §109 (1) A gyámhivatal, illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával - tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más személy (a továbbiakban: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult megegyeznek

a) a folyamatos, valamint az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,

b) a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,

c) a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,

d) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről,

e) a kapcsolattartás egyéb formáiról.

(2) A gyámhivatalnak és a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

(3) Az egyezséget a bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33/B. §-okban meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

(4) Egyezség hiányában a gyámhivatal, illetőleg a bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.

(5) A kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a kapcsolattartás formáját,

b) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait,

c) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét,

d) a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatást.

(6) A gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti központ vagy a kapcsolattartási ügyeletet működtető gyermekjóléti szolgálat helyiségét is megjelölheti, egyben előírhatja a kapcsolattartásra kötelezett számára a gyermeknek ezen a helyen történő átadását, illetve a kapcsolattartásra jogosult számára a gyermeknek ezen a helyen történő átvételét.

(7)110 A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb igazolható módon tájékoztatják egymást.

(8)111 Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha

a) az a kapcsolattartásra kötelezett miatt maradt el,

b)112 az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

(9)113 Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével, illetve a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdésének b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.

(10)114 Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.

...

XIV. Fejezet

Ideiglenes hatályú elhelyezés

95. § (1)505 Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozza

a) a gyermek súlyos veszélyeztetettsége,

b) a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek tesz ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat,

c) a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat,

d) a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása.

(2) Ha a más beutaló szerv által elrendelt ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény ellátási területe és az ideiglenes hatályú elhelyezést felülvizsgáló gyámhivatal illetékességi területe nem azonos, a gyermek gondozási helyét a gyámhivatal illetékessége szerinti ideiglenes elhelyezést biztosító nevelőszülőnél, gyermekotthonban kell meghatározni.

96. § (1) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezésről való döntése előtt meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket, kivéve, ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki.

(2) A beutaló szerv az ideiglenes hatályú elhelyezés formájának meghatározásánál a gyermek személyiségének, egészségi állapotának megfelelően a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott sorrendiség figyelembevételével dönt.

(3)506 Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára jogosult gyámhivatal gyermekelhelyezés, gyermekelhelyezés megváltoztatása vagy szülői felügyelet megszüntetése iránti per indokoltságát állapítja meg, erről - meghallgatása után - értesíti a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét.

A döntés tartalma507

97. § (1)508 Az ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a gyermeknek a gondozási helyre viteléről való rendelkezést,

b) annak a megállapítását, hogy a szülő gondozási, nevelési joga szünetel,

c) a gyermeket gondozásba vevő személy vagy intézmény felhívását a gondozásba vétel időpontjának közlésére,

d)509 az illetékes gyámhivatal megkeresését az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata céljából,

e)510 külföldi állampolgárságú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését követően a Budapest Főváros V. kerületi Gyámhivatalának megkeresését,

f)511 a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását,

g)512 3 év alatti gyermek esetén a kora miatt fennálló különleges ellátása szükségességének tényét,

Általában a bíróság nem teszi lehetővé, hogy az apa a gyermeket elvigye 3 éves kor alatt, ha a 3 évet betöltötte, akkor kéthetente elviheti 1 napra. A szülők megegyezhetnek ettől eltérő láthatásban is. Addig, míg a gyerek csak 2 éves, az apa oda mehet, láthatja, de nem viheti el.

A nagyszülők helyében én próbálnék hatni az anyukára, hogy értse meg, hogy a gyerek érdeke , hogy a nagyszülőkkel, és más rokonokkal is kapcsolatban legyen.

ilyenkor közös felügyelet van, ha az apa elvinné a gyereket és nem adná vissza, de az anya persze láthatná, az ugyanolyan lenne!

Amíg a bíróság nem dönt addig így van, ezt el lehetne magyarázni az anyukának

(amugy ilyenkor nem csodálom, hogy annyi "gyereklopó" apa van:S, persze nem helyeslem, csak kétségbeesésében nem csodálkozom rajta, hogy egy apa ilyenre vetemedik)

25/N

A lényeg azon van, hogy még nem váltak el! Ugyanaz az eljárás, mint ha házasok lennének, azaz az apa viheti a gyereket bárhová, mint ahogy eddig is bármikor. Amíg nincs szabályozva a láthatás, nem zajlott le a gyermekelhelyezés, nincs semmiféle korhatár, az apa is felügyeleti joggal rendelkezik.

A 3 éves korhatár és a kéthetente egy hétvége (nem egy nap) egy általános szabályozás. A bíróság nem mindig ítéli meg, ha az apa el tudja látni a kétéves gyereket és minden körülmény adott hozzá, elviheti már korábban is. A gyermek érett hozzá, hiszen ennyi idősen sok kicsi már bölcsődés, akkor miért épp az apjával kettesben töltött idő okozna benne kárt? :o