Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért csinálja ezt a volt férjem? Nem az lenne mindkettőnk érdeke, hogy a gyerekek a legkevésbé sérüljenek?
14 évnyi házasság után elváltunk, pontosabban én adtam be a válási papírokat, mert kiderült, hogy szeretői vannak. A gyerekek 10 és 12 évesek. A férjem nem akart válni, mert neki tökéletes volt így az élet. A gyerekeknek azt mondta, hogy az én hibám, hogy elválunk, mert nem szeretem sem őt, sem őket. A gyerekek végül nála akartak maradni, ő azt mondta nekik, hogy mindent megtesz, hogy nála lehessenek, de közben a gyermekelhelyezés során megmondta a bírónőnek is, hogy neki bőven elég 2 hetente 1-2 óra láthatás. Ezt úgy mondta el a gyerekeknek, hogy ő mindent megtett, de én sokkal jobb ügyvédet szereztem és nem engedtem, hogy gyakrabban találkozhassanank. Ez az egész fél éve zárult le és azóta is ez megy. Elviszi őket sütizni, vesz nekik egy rakat drága ajándékot, majd eltűnik 1-2 hónapra, max telefonon beszél velük, hogy elmondja, én nem engedtem, hogy találkozzanak, pedig ő akár 1 hétre is elvitte volna őket a szünetben.
Amikor hosszabb ideig nem jön, nem telefonál, akkor kicsit javulni látszik a helyzet, a gyerekek sem olyan ellenségesek velem, de aztán megint jön és átmossa az agyukat. Nem tudom mit csináljak. Próbálom elmondani a gyerekeknek az igazságot, de sokszor meg sem hallgatnak, mert én csak az akarom, hogy ne szeressék aput...
A volt férjemmel sem tudok beszélni, mert amikor megpróbáltam csak vigyorgott és megjegyezte, hogy ugye mennyivel jobb volt az életem a válás előtt.
válasza: válasza:Szia! Hát nem irigyellek.Mást nem tudsz tenni, csak arra figyelj hogy nagyon nagy szeretetben neveld a gyerekeidet. Ráadásul kiskamaszok is, és ebben a korban ugye azt érzik szeretetnek, ha elhalmozzák őket drága dolgokkal, amit nem csodálnék ha Te aki egyedül neveled őket, nem tehetnél meg.
Egy valami nagyon fontos. Ne akard őket az apjuk ellen nevelni bármilyen is a volt férjed, mert azt támadásnak veszik. Próbálj meg velük meghitten beszélgetni együtt és külön-külön is, és ha nem sikerül, ne fogd fel kudarcnak, ne borulj ki és ne add fel.
Ha mélyen magadba nézel és őszinte vagy magadhoz, egy picit sem látod azt h a volt férjednek igaza lenne valamiben? Nem hanyagoltad el őket?
válasza:Második vagyok. Az első hsz véleményét azért nem osztom, mert egyrészt kicsik még a gyerekek ahhoz h a megcsalásról és az apjuk szeretőiről kelljen mesélgetni nekik, másrészt azért, mert ez nem az ő dolguk.Ez a része csak a szülőkre tartozik. Mellesleg ezzel csak parazsat tennél a tűzre, mert támadnád az apjukat, akit ők ugye nagyon szeretnek.És meg kell érteni őket is, hiszen a válás legnagyobb vesztesei mindig a gyerekek
38/F
válasza:Első válaszoló! Ezt is ügyesen elmagyarázta nekik, hogy ne ő legyen a rossz. Azt mondta, hogy ugyanúgy mint több gyereket is lehet szeretni egyszerre, meg a szülőket, nagyszülőket is, lehet szeretni több barátot, barátnőt is. Elmondása alapján ő ugyanúgy szeretett engem és a többi nőt, de én nem tudtam ezt megérteni, mert én őt nem szerettem.
Második válaszoló! Nem, nem gondolom úgy, hogy elhanyagoltam volna őket. Én úgy éreztem, hogy jó a házasságunk, főleg, hogy mielőtt kiderültek volna a megcsalások, még a volt férjem is mondogatta, hogy ritka az ilyen jó házasság mint a miénk, hogy még annyi év után is szeretjük egymást, nem csak kötelességből vagyunk együtt. A gyerekekkel nagyon jó kapcsolatom volt egészen a válás gondolatának felmerüléséig. Onnantól a volt férjem gondoskodott róla, hogy megromoljon. Elngedte őket olyan bulikba amit én tiltottam (és addig ő is), vett nekik cigit, hogy kipróbálják, ha nem volt kedvük suliba menni, igazolta a napjukat stb. Inenntől én voltam a rossz, aki csak korlátozza őket.
Negyedik válaszoló! Nem kaptam rá pontos választ, hogy miért csalt meg, illetve egyszer azt mondta, hogy unalmas mindig csak ugyanaz a nő az ágyban.
Megpróbáltam javítani a házasságunkon, nem a válás volt az első ami felmerült bennem. Megkérdeztem mit csináljak másként, de szerinte minden tökéletes volt úgy, ahogy volt. Amikor azt montam, hogy én ezt nem csinálom így tovább és inkább váljunk el, biztosított róla, hogy egy életen keresztül bánni fogom ezt a döntésemet.
válasza:Ezeket a kijelentéseket te honnan tudod? Elötted teszi az apa, vagy a gyerekek elmondják?
"max telefonon beszél velük, hogy elmondja, én nem engedtem, hogy találkozzanak"
Amikor a gyerek ezt elmondja, vagy fültanuja vagyok ennek akkor szépen átvenném a telefont és kapásból a következö hetet felajánlanám neki, hogy vigye öket el. (még akkor is ha iskola van, ha nincsenek fontos dolgozatok, akkor elmehetnek egy pár napra) ha akkor nem jó akkor a következö héten. Vagy is én magam eröltetném, ha ekkora szája van akkor vigye öket. Ezt mind a gyerekek elött, hogy a gyerekek érezzék te bizony engednéd öket, és, hogy itt az apukával van a probléma. Amikor vissza hozza öket, ott a gyerekek elött kérdezz rá, hogy akor mikor is lesz a következö találkozó, mikor viszi el megint öket. Vagy is a gyerekek ne téged tegyenek érte felelössé, hanem az apát.
válasza:Ait a hatos javasol azért nagyon jó mert, te smmi rosszat nem mondasz az apjukról, nem szidod, nem járatod nyíltan le, hanem a saját magával tenné ezt az apa, a gyerekek pedig önmagukról jönnek rá, hogy meg vannak vezetve... Én javasolnám nekik, hogy p, tudod, h másnap szabad a délutánjk... Hogy hívjátok fel, menjetek ha szeretnétek találkozni apával... Az apa 5-ből 4 szer ugysem fog ráérni, vagy csak szimplán lerázza őket.... Ez fájdalmas, de rosszabb lesz későibb szembesülniük aazzal, hogy veled igazságtalanok voltak, az apjuk meg átvágta őket....mert előbb utóbb, amikor már elég nagyok lesznek ugyis rájönnek...
Ui.: amikor ilyet olvasok, kirör belőlem, az amúgy nem is létező agresszióm.., úgy megráznám a férjed, hogy "ember, gondolkodjál... A gyerek nem eszkösz arra, hogy bosszút állj egy másik emberek, hanem élet, akiből rajtad áll milyen felnőtt lesz"
Annyira nehéz jó tanácsot adni...csak a tehetetlenség érzete van bennem, emrt tudom, hogy azzal ha elmond az ember mindent a gyereknek nem segít, mert egyrészt nem hiszi el, másrészt, az apja hűtlenkedésének nem szabadna a gyerekre tartoznia, hiszen ELVILEG az egymáshoz viszonyulásukban nem okozna változást... Harmadrészt nemmszabad oda alacsonyodni, hogy ugyanazt a eosszat tesszük a gyerekkel, amít a másik...
Sok kitartást kívánok
válasza:Amit tanácsot adnék azt 6, 7 leírta...
Tudom, most nem vígasztal, de a gyerekek rá fognak idővel jönni, hogy mi a helyzet és gyökeresen megváltozik az álláspontjuk. Én is emlékszem (sajnos) gyerekkoromból olyan pillanatra mikor azt mondtam, apukámat jobban szeretem... Mai napig rettenetesen bánt, elképzelni nem tudom milyen iszonyatosan fájhatott ez anyukámnak, pedig ott nem volt ilyen egymás ellen hangolás, egyszerűen csak buta kislány voltam még és apukám állandóan kényeztetett meg vitt mindenhova.
válasza: válasza:12 éves voltam mikor elváltak a szüleim, és szerintem még kicsik a gyerekek eléggé, én legalábbis minden szülői vitát kerültem, mi a tesómmal mindig anyu pártján álltunk (mert az apám, annak ellenére, hogy értelmiségi volt, azokban az időkben sokat részegeskedett és szeretője volt) de volt olyan, hogy apám megkérdezte tőlünk: - kit szerettek jobban, anyucit vagy apucit? Itt akartok maradni inkább velem, vagy hazamentek anyucival?... Mi meg alig mertük kibökni, hogy anyuval szeretnénk menni, hiszen mégiscsak a saját apukánk szemébe kellett mondani, hogy nem akarunk vele lenni. Ezekből az emlékekből gondolom utólag, hogy 12-13 éves fejjel is azért nagyon rossz a gyereknek mikor a szülei egymás iránt érzett utálatával kell szembesülnie.
Annyit tanácsolnék Neked, hogy ha ennyire meg tudja győzni a gyerekeket arról, hogy milyen jó apuka (sok ajándék stb) és emiatt veled ellenségesek, akkor erről beszélj velük csak Te, csak otthon, apuka nélkül. És beszéld meg velük, hogy te mindig engednéd őket, de ő nem mindig ér rá, és burkoltan meséld el nekik, hogy régen mennyire szerettétek egymást, de a felnőttek sajnos veszekednek, vége lett, mert jobb nektek külön... Bocs, hogy ezt mondom, de hasonló rafinériával állítsd őket a magad pártjára, mint ahogy az exférjed csinálja... Az apjukat soha ne szidd nekik, de arra azért világíts rá, hogy apuka nem nagyon ér rá velük foglalkozni, azt a kevés időt amikor hajlandó az meg tök jó, és annak örülni kell, de ne higgyenek el semmit ha az apjuk rosszat mond rólad, pl. nem akarod őket elengedni, mert ez nem igaz. És mutass rá, hogy figyeljék csak meg, hogy soha nem mondasz csúnya dolgot az apukájukról, ő viszont sajnos nem mond igazat, amikor a telefonban arra hivatkozik, hogy te nem engedted, hogy találkozzanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!