Ha élettársak voltunk, és akkor vettük a lakást akkor válásnál feleződik?

A bíró gyakorlat vélelmezi a közös vagyonu jelleget, ha házasság előtt élettársak voltatok.

Miért nem kettőtök nevére vettétek? Mondjuk, ha kanyi vasad sincs benne, és a párod ezt bizonyítani tudja, akkor leshetsz!

Kedves tájékoztatlan majomok!

Fogalmatok sincs a jogról de okoskodtok, aki pedig saját tapasztalatából tudja, hogy mit mond erre a magyar jog, azt lepontozzátok.

Csak nehogy egyszer ráfaragjatok arra a fene nagy tudásotokra...

Közös néven van amit közösen vettetek?Mert akkor a fele téged illet amúgy nem.

Mi 11 éve vagyunk élettársak (hivatalosan is) és semmi nem jár nekem.

Amit az esküvő előtt vesz a saját nevére ahhoz neked válás után semmi közöd mert tudja bizonyítani,hogy ezt esküvő előtt vette.Azt osztjátok csak amit esküvő után közösen vettetek és tudjátok bizonyítani akár papírral vagy bármivel.

Soha ne adj bele pénzt más nevére vett lakásba nem jársz vele jól max ha fele fele arányban lesz a nevetek a lakás.

14.

Sajna nekem is ez a meglátásom...

Jaj akkor linkelj paragrafusokat bár így is csak egy elméleti kérdés.

Aki ilyen érint ne itt kérdezem hanem forduljon ügyvédhez.

akkor légy boldog majom:

A családjogi törvény a házastársak és rokonok egymás közötti kapcsolatával összefüggő jogviszonyokat rendezi. Ez a szabályozás nem terjed ki az élettársi kapcsolatra, mert az nem azonosítható a házastársi életközösséggel.

Az eltérés annak ellenére fennáll, hogy az élettársi kapcsolat tartalmilag hasonló a házassági együttéléshez, amikor egy nő és egy férfi él együtt érzelmi és gazdasági közösségben. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) korábbi szabálya szerint az élettárs fogalmi körébe kizárólag az egy nő és egy férfi egymás közti kapcsolata tartozott. Ma már nincs jelentősége a nemeknek, a fő szabály az, hogy az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont.

Az élettársi kapcsolat feltétele, hogy a felek között az érzelmi kapcsolat mellett gazdasági közösség is fennálljon. A bírói gyakorlat ennek során elsősorban a feleknek a közös cél érdekében való együttműködésének tulajdonít döntő jelentőséget, az élettársi kapcsolattal azonban a közös lakásban való együttélés és a szexuális kapcsolat is együtt jár.

n Szerzési arány

Az élettársi viszony létrejötte esetén az együttélés idején szerzett vagyonra vonatkozóan a Ptk. - a felek részére - a szerzésben való közreműködésük arányában tulajdoni igényt biztosít. Ez azt jelenti, hogy az ily módon szerzett vagyon vagy vagyonszaporulat az élettársak közös tulajdonába kerül - akár ingóságra, akár ingatlanra vonatkozik a szerzés. Nincs ezért annak jelentősége, hogy az élettársi kapcsolat fennállása idején vásárolt ingatlan mindkettőjük nevén szerepelt-e az ingatlan-nyilvántartásban, vagy az adásvételi szerződésben vevőként csupán az egyikük van feltüntetve, és ehhez képest az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés kizárólag az ő javára történt. Az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként be nem jegyzett élettárs ugyanis bármikor felléphet élettársával szemben azzal az igénnyel, hogy mint élettársával együtt szerző az ingatlan-nyilvántartásban tulajdoni igénye bejegyzést nyerjen. Fontos rögzíteni, hogy ez a tulajdoni igény a Ptk. értelmében nem évül el.

Az élettársi kapcsolat alatt szerzett vagyon vagy vagyonszaporulat, amelyet az élettársak a közös gazdálkodásuk eredményeként hoztak létre, közös tulajdonba kerül. A közös tulajdon kiterjed nem csupán az egyes vagyontárgyakra, hanem arra az esetre is, ha az egyikük külön vagyonában lévő ingatlanra az életközösség idején értékemelő beruházást eszközölnek. Amennyiben az egyik fél élettársi vagyonközösségből eredő igényt kíván érvényesíteni, nem a ráépítésre vonatkozó szabályokra, hanem a Ptk. 578/G. §-ára kell hivatkoznia.

Fontos megemlíteni, hogy ha az élettársak közös beruházást eszközölnek például valamelyik fél külön vagyonú ingatlanában, és ez a beruházás tartós jelleggel új értéket hoz létre, e vagyonszerzés megalapozza az élettárs dologi jogi igényét akkor is, ha például a ráépítés szabályai szerint nem eredményezne tulajdonjogot.

n A szerzés aránya

A házassági vagyonközösségtől eltérően az élettársi közös vagyon megosztására irányuló perekben a bíróságnak fel kell derítenie az élettársi együttélés időszakára a felek jövedelmi és személyi viszonyait. A feleknek a szerzésben való közreműködési arányát nem csupán a jövedelmek összevetése alapján kell megállapítani, hanem értékelni kell az élettársaknak a kapcsolat idején végzett egyéb tevékenységét is. Így például a háztartási munkát, mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket akár pénzben, akár munkában nyújtottak a felek.

A szerzési arány megállapítását befolyásolja, hogy valamelyik fél rendelkezik-e olyan jogosítvánnyal, működési, kisipari engedéllyel vagy szakképzettséggel, amelyre figyelemmel a felek jövedelmet biztosító tevékenységet folytatnak. Így például ha az egyik fél rendelkezik egyéni vállalkozói engedéllyel, és az élettársak mindketten e tevékenység előmozdítása érdekében ebben közreműködnek, a vállalkozói engedéllyel rendelkező fél javára a szerzési arány megállapításánál az engedély meglétét külön értékelni kell.

Ugyanakkor ha valamelyik félnek különvagyona van, és ebből haszon származik, az élettársi közös vagyon elszámolása során ezt az ő javára hozzájárulásként kell elszámolni.

n Megszüntetés

Az élettársi kapcsolat megszakadásakor a reális elszámolás érdekében az élettársi közös vagyon megszüntetése iránti perben elengedhetetlen a vagyonmérleg felállítása, ahol is meg kell állapítani az életközösség kezdetekor megvolt vagyont, az élettársi kapcsolat megszűnésekor meglévő vagyont, majd a közös vagyon vonatkozásában a megállapított szerzési arány mértékének megfelelően a vagyon megosztásáról kell gondoskodni. Ha a szerzési arány nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni.

Az élettársi vagyonközösség megszüntetéséhez nemcsak a vagyonleltár felállítása szükséges, hanem a közösen szerzett ingóságok, ingatlanok és egyéb értékpapírok értékének a megállapítása is. Az ingóságok tekintetében az életközösség megszakadásakor fennálló forgalmi érték alapulvételével, míg az ingatlanok tekintetében a vagyonközösség megszüntetésekori forgalmi érték az irányadó. Ugyanakkor fel kell tárnia a bíróságnak azt is, hogy a közös vagyonból melyek találhatók az egyik, illetőleg a másik félnél. Csak a vagyonközösség összegszerűségét megismerve kerül ugyanis a bíróság abba a helyzetbe, hogy a felekre jutó értékeket megállapítsa, majd ezekből az egyes felek birtokában lévő ingók, illetőleg egyéb vagyontárgyak értékét levonva a még fennmaradó közös vagyont a szerzési aránynak megfelelően megossza.

Ha az élettársak az életközösség alatt ingatlant szereztek, erre vonatkozóan a közös tulajdon Ptk.-beli szabályai is alkalmazandók: ha lehetséges, elsődlegesen természetben kell a tulajdonközösséget megszüntetni, ha ennek nincs helye, úgy a felek bármelyike magához válthatja az ellenérdekű fél tulajdoni hányadát teljesítőképességének igazolása mellett. Ha egyikük sem rendelkezik a megváltási ellenértékkel, árverés útján kerülhet sor a közös tulajdon megszüntetésére.

Tessék kedves utolsó: Okulj! :)

Ptk.

3. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai

578/G. §489 (1)Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

(2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni - a házastársak és a bejegyzett élettársak kivételével - a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.

Bocs, az előtted lévőnek ment!

Talán eljut az agyáig... :)