Tényleg semmi közöm hozzá?

Van hozzá közöd.

Egyébként a gyerekektől kérdezted már?

Én a helyedben máshonnan közelíteném meg:

Mielőtt elviszi, rákérdeznék, hogy milyen programot terveznek, jelezve, hogy azért érdekel, hogy tudjam, mit pakoljak a gyerekeknek, milyen ruhát adjak velük, stb.

Így nem számonkérésnek hat, hanem a segítő szándék érződik.

Én így csináltam, egészen addig, amíg meg nem bizonyosodtam arról, hogy az exem már maga is tudja, hogy mire van szüksége a gyereknek (ebbe bele kellett tanulnia, nem ment egyik napról a másikra). Azóta már vitte külföldi nyaralásra is (a tudtommal és beleegyezésemmel).

Elvált nőként mondom neked, hogy hacsak a gyerekek testi és lelki egészsége nincs károsítva, akkor az országhatáron belül az apa oda viszi a gyerekeit, ahova akarja.

Még csak beszámolási kötelezettsége sincs, nem szükséges az engedélyed.

Nyilván, ha 2 éve külön vagytok, neki is lehet komoly vagy alakuló kapcsolata és azt a gyerekek miatt nem fogja kizárni az életéből, de nem is írja elő neki ezt a törvény.

Ha a gyerekek nem akarnak az új társsal találkozni, akkor ezt elővezethetik az apjuknak, aztán az vagy figyelembe veszi, vagy nem.

Te ebbe ne avatkozz bele, mert nem a te dolgod, ... sajnos akár tetszik, akár nem!

Szerintem jogod van tudni, hogy hova viszi a gyerekeidet, bármi van, neked viszont sajnos kötelességed elengedni őket, hacsak nem valami életveszélyes dologra készül velük...

Nekem sajnos a volt férjem elég beszámíthatatlan - alkohol problémák - ám ezzel bíróságon nem sikerült elérnem semmit...ugyanúgy jogában áll elvinni akárhova és nem szólhatok bele. Én ilyenkor, amikor úgy látom, hogy rosszabb passzban van, beadom, hogy beteg a gyerek vagy valami és nem viszi, slussz-passz...pereljen be. Nem fog!

De amíg ilyen nem áll fent, addig nincs sem okod sem jogod keresztbe tenni neki.