Lassan 2 évesek leszünk és az éjszakai alvásunk siralmas. Nem tud vissza aludni egyedül, óránként, fél óránként sír. Meg van az esti rutin is. Az igaz, hogy túl eleven, van köze ehhez?

Én nem gondolnám, hogy te rontottál el valamit, a kisgyerekek életében vannak ilyen időszakok, amiket sajnos csak túlélni lehet.

Vagy esetleg valami spártai szigorral kezelni, de én azt semmiképpen nem tenném.

Egyébként az én kisfiam is két éves, ő is még többször ébred éjszaka (jobb esetben csak kétszer), és csak cicivel alszik vissza (ő sem tud még egyedül elaludni), de mondjuk én nem dolgozom, szóval ki tudom pihenni magam.

Vagy esetleg netán még az együtt alvás lehet, hogy segítene valamit a dolgon, ha nem félsz tőle, hogy "ottragad".

Én sokszor magam mellé szoktam venni, olyankor kevesebbszer ébred, de vannak akiknek mumus az együtt alvás, szóval nem tudom, hogy esetleg nálatok ez működhetne-e.

Szia! A saját tapasztalataimat tudom veled megosztani, remélem segítek vele valamit! :)

Ahhoz, hogy megértsd, mit kell tenni, tudnod kell, hogy egy kisgyerek másképpen kommunikál még a szülőkkel, mint a nagyobb gyerekek, itt még a gesztusaiból, a viselkedéséből kell olvasnod, hogy tudd, mit érez és mit miért tesz, és a dolog fordítva is működik, ő is olvas a Te viselkedésedből.

A kicsid már nem azért ébred fel, mert éhes, hanem mert érzelmi biztonságra vágyik a sötétben is, és mert Te ilyenkor odamész hozzá, megnyugszik, és csak utána folytatja az alvást. (Tudnod kell, hogy az éjszakai FOLYAMATOS alvás 3. és 4. órájában kezd a gyerekek szervezetében egy hormon termelődni, ami szükséges a zavartalan testi fejlődésükhöz, tehát sürgősen rá kell szoktatnod a nyugodt alvásra)

Amit én tettem: Először utána olvastam ezeknek a dolgoknak, és hogy ezt miként lehet végigcsinálni. A fiamnál volt a legnehezebb, mert folyton felkelt, játszott,kidobált mindent, stb, és azt hittem, nem lehet rászoktatni a rendes alvásra, de találtam egy jó angol pszichológust, az ő módszere még a legreménytelenebb eseteknél is bevált. Röviden leírom Neked.

Úgy kezdődik, hogy elhatározod magad, hogy ha törik, ha szakad, ezt végig fogod csinálni, mert ezt nem lehet félbehagyni, akkor rosszabb lesz, mint előtte. Enélkül ne is kezdj bele.

Először el kell döntened, mit szeretnél, hogyan aludjon a kicsi a következő években, és azt kell neki megteremteni. Tehát ne legyen a szobátokban (nem egészséges a lelki fejlődésének és a ti házaséleteteknek sem), ne égjen a lámpa kezdetektől fogva, legfeljebb egy apró jelzőfény, ne legyen olyasmi az ágyában, amit kidobhat, vagy fel kell venni neki, ha leesik, stb. Ha ez kész, akkor el kell dönteni, milyen kis esti szertartás zárja a napot. (Beteszed az ágyba, betakarod, puszi a homlokára, de ne legyen több 20-30 másodpercnél, de nagyon fontos, hogy mindig ugyanazok a megnyugtató mozdulatok és szavak legyenek "Szeretlek, Kicsim, jó éjszakát!" Ha idáig eljutottatok, jön a legnehezebb rész!

Ha éjjel felébred, nem szabad neki enni vagy inni adni, kivenni az ágyból, játszani vele, stb, hanem ha hív, ugyanezekkel a mozdulatokkal és szavakkal ugyanazt röviden végigcsinálni, mint az esti lefekvéskor. Persze tiltakozni fog a maga módján, sírni vagy hisztizni, és nem is szabad teljesen magára hagyni, mert kétségbeesik. Ilyenkor ki kell menni a szobából, hogy ne lásson a gyerek, és ha kitartó, öt perc múlva be kell menni és újra ugyanaz a nyugodt mozdulat, szavak, puszi, és kimenni. A Te viselkedésedből azt fogja kiolvasni (mert hihetetlenül okosak!) hogy ez teljesen természetes folyamat, nem kell félnie, és mert nyugodt vagy, ő is megnyugszik majd és idővel elalszik. Az én fiam az első éjszakán 45 percig üvöltött, (a küszöbön ülve sírtam, hogy ne lásson) de kitartottam és végigcsináltam. A harmadik éjszakán már olyan fáradt volt a gyerek, hogy 7 órát aludt végig egyfolytában, és a második hét végére már 10-11 óra folyamatos alvást produkált.

Látszatra nem nehéz, de ki kell tartanod, nem sajnálhatod meg és nem lehetsz ideges még látszatra sem. Ezért olyan időszakot válassz hozzá, ha így döntesz, amikor pár napig nem gond, ha éjszaka sír (esetleg felkelt valakit) és Te se veszítsd el a türelmedet!

Háromszor csináltam végig, három enyhén hiperaktív gyerekkel, úgyhogy tudom mondani, működik!

Sok sikert, kitartást, és nyugodtabb éjszakákat!

A 4. vàlaszban rèszletesen elolvashattad a Ferber-mòdszer, ismertebb nevèn sìrni hagyàs lènyegèt. Persze ez kicsit finomabb, mint az eredei,mert ez legalàbb azt megengedi 5 percenkènt, hogy a jelenlèteddel pàr pillanatra megnyugtasd a gyerköcöd... Èn inkàbb nem szeretnèm elkèpzelni,hogy mit èl àt az a kisgyerek,akit hosszas keserves sìràs ellenère se vigasztalnak meg kellöen. A szülö irànti bizalomnak biztosan jòt tesz.

Kèrdezö,èn is a közelsèget ajànlanàm neked,hiszen te is làtod: akkor alszik,ha te ott vagy ès akkor sìr,ha nem. Pontosan közli veled,hogy mire van szüksège most - vedd èszre.

A Suttogòt meg hasonlò alvàstrèninges könyveket nem ajànlom,ellenben az Èjszakai gondoskodàst vagy az Okosan nevelni tudni kell c. könyvet nagyon is! Pl. azèrt is, mert ezek megmagyaràzzàk,hogy a gyerekek hogyan alszanak,ès mièrt màskèpp,mint mi.

A fejlödèshez nyugodt alvàs kell,igen. De a gyerekek többsège a szülöje mellett alszik igazàn jòl - nem vèletlenül.

Egyèbkènt melyik ez a hormon?

Csak mert pl. az èn màsfèl èves fiam mèg nem aludt egyhuzamban 4 òrànàl többet,de azt is csak ünnepnapokon. :-) Ettöl függetlenül totàl rendben van a szènàja,söt. 16 hòs kora òra bövìtett mondatokban beszèl,ami fiù lètère elèg korai,ahogy èn làtom magunk körül...

Nem az egybefüggö alvàs hossza a lènyeg,hanem az,hogy amikor a gyerek felèbred valamièrt,akkor könnyen vissza tudjon aludni,ìgy az alvàsa kellöen pihentetö lesz. Èshàt nem vèletlenül lett ùgy kialàlva a rendszer,hogy a szülö jelenlète is èppen elèg lehet ehhez. Söt,az a legjobb.

Kèrdezö,nem azòta van ez a helyzet,miòta ùjra dolgozol?