Hogy, hol altatjátok a piciket nappal?

Sokféle módon. Mindig változik.

0-7 hónapig volt cicin, ringatva, hátsimizve, adamo-ban.

8-10: adamo-ban, csak berakni kellett

11-14 hónap: magától a kiságyban (kinőtte alvásra a hintát).

14-: csak ha hulla, akkor alszik és akkor ringatni kell. Állva. Ha leülök, kimászik az ölemből. Remélem ismét tud majd egyedül.

Most 15 hónapos.

Nálunk csak éjjel van a rendes kiságyában, mikor mi is alszunk. Ott van az ágyunk mellett. Csak fürdés és vacsora után kerül oda, így már tudja, hogy ilyenkor hosszú alvás következik. Én el is várom tőle, pisszenésre, forgolódásra nem veszem ki, nem piszlálom, megvárom hátha visszaalszik magától.

Nappal utazóágyban alszik a nappaliban vagy a szőnyegen. Ha nagyon álmos leteszem. Van, hogy kicsit nyöszörög, nyafog de elalszik magától. Ha nem akkor annyira nem álmos és még hagyom játszani egy kicsit, míg el nem fárad.

Igazából sosem altattuk sehogy.

Alvászavar ellen a legjobb a napirend. Ezért nem vagyok híve az igény szerinti szoptatásnak, bár ezzel újabban sehol sem tesz népszerűségre szert az ember, de sebaj. Ha beáll az, hogy mikor van evésidő (nagyjából, nyilván nem percre pontosan), akkor beáll az alvásidő is, a gyerek számítani fog rá, rákészül, és nem kell majd altatni.

Hát igen, sokan bármi baja van a gyereknek mellre teszik, mert úgy elhallgat, hisz tele van a szája. De szoptatni csak azért, mert fáradt vagy mert unatkozik, az hülyeség. Én sem enni akarok ha fáradt vagyok. Nyilván a testi kontaktus igénye sem merülhet ki a szoptatásban, a csecsemő megnyugtatására sem egyetlen módszer a szoptatás.

Az igény szerinti szoptatással ezért az a gond, hogy a szülőnek fogalma sincs mikor van igénye szopni a gyereknek és mikor másra, így mindig ezzel reagálnak. Akkor is ha aludni akar, ha megijedt, ha fáj valamije stb. Így aztán valóban totális káoszba fullad az egész. Szerintem roppant káros ez ilyen formában, de hát mostanában ezt nyomatják sajnos úgy, hogy hozzá semmilyen gyakorlati útmutatást nem adnak.

Ajánlom a Suttogó titkai c. könyvet. Nagyon jól le van írva benne, hogy hogyan próbáljuk meg megítélni, éppen mi baja a gyereknek. A napirendről is sok hasznos dolgot ír.

Az én véleményem az, hogy az első hetek, hónapok nyilván mindenkinél kaotikusak. De 3-4 hónapos korra azért már ki kellene valahogy, többé kevésbé alakulnia egy napirendnek. Eddigre jó eséllyel beáll a tejtermelés, elmúlik a hasfájás is. A napirend nem kell, hogy szigorú legyen, csak egyszerűen legyen egy sorrendje a történéseknek. Mert a baba nem az órát nézi, hogy kettő órakor alvás van, hanem azt tudja "megjegyezni" hogy evés után ez meg az történik, aztán alvás szokott jönni. Ha össze vissza kerül mellre, nem fogja tudni mikor kéne aludnia, nem fog tudni ráhangolódni.