Mit tegyek? Tartsam meg vagy ne tartsam meg?

Ikreim (is) vannak, nem hagytam az egyiket a kórházban, hogy a másiknak a fenekébe tudjak bújni... Kistesó kérdésnél sosem értettem ezt a lelkiismeret-furdalást egyeseknél, hogy "jaj, mi lesz, ha nem egész nap a szent, elsőszülött szerelmem óhajait lesem?!" Majd kivárja a sorát. Meg fordítva, ha a naggyal van fontosabb teendő, akkor a kicsi várja a ki a sorát. Nálunk is ez van a három gyerekkel. Várnak. Ebbe nőttek bele, ezt szokták meg. Sokkal jobb, mint a nagy korkülönbség, ahol a nagytesó kiskirály volt 6-8-10 évig. Viszont a marakodás mellett ölelik, puszilják egymást, reggel örülnek egymásnak. Néhány év alatt összenőnek szépen. Nem az lesz, hogy az egyik már fesztiválra menne, a másik meg Peppa malacot néz.

Nem akarlak rábeszélni, de nálunk egyrészt van a kis korkülönbség (22 hónap) a nagy és az ikrek között, meg ugye ott az ikerhelyzet. Azt mondom, ha nem akarod, ne tartsd meg! De ne ilyen baromságok miatt, hogy szegény nagyra nem jut elég figyelem... Ne testáld rá a döntés okát. A kisebb testvérek is érnek 8-9 hónapos korba, amikor lehet hogy ott van az ovis, bölcsis, iskolás nagytesó, akivel szintén foglalkozni kell, mondhatni többet, mint egy totyógóval... Ilyen erővel mindenki vállaljon csak egy szem gyereket? Azzal sincs baj, én azt is megértem. Csak az nem elfogadható, hogy a saját lelkiismered megnyugtatására úgy akarod beállítani, hogy a nagy "miatt" nem születhet meg a kicsi. Ha nem akarod, ne szüld meg. De vállaljátok ti a döntést.

Én abszolút abortusz párti vagyok, nagyon sok esetben, de számomra ez elfogadhatatlan indok erre, még akkor is ha megértem amiket érzel. Ha bizonytalan lenne az egészség , a párkapcsolat, a lakhatás, akkor ok, de csak azért elvetetni egy babát, mert korábban születne, mint ahogy nekem optimális az gáz.

Egyébként nehogy azt hidd, hogy egy 2-3-4 éves gyerekkel nem kell ugyanennyit foglalkozni!

Férjed mit szeretne?

Persze hogy tarts meg emiatt.

Nagyon jó lesz nekik, egyezik majd a koruk, az érdeklődésük, a fejlettségi szintjük ( nyilván nem az elejétől, de mondjuk ha az egyik 10 a másik meg 11, vagy 17-18).

Én így szeretnék majd gyerekeket szülni, ha összejön, minél közelebb egymáshoz.

Az első 5 6 év nem lesz egyszerű, azt gondolom, de utána együtt tudnak játszani, szórakozni járni, így nem kell aggódnom, hogy hol jár, mert ketten vannak.

Ebben az esetben nyilván megtartanám, nem is nagyon értelek.

Mi nem akarunk ilyen kis korkülönbséget, ezért védekezünk.

Ti viszont nem védekeztetek és akartok második gyereket. Mégis milyen dolog lenne, ha a középső gyerekedet elvetetnéd, aztán 1 év múlva legyártanátok egy harmadikat?!

Ez nem igazi indok, csak azért elvetetni, mert szerinted korán jött. Ráadásul férjed is szeretné, neki is van beleszólása.

Nem gondolom, hogy a te felelőtlenségednek (nem védekeztél) a magzatodnak kellene halállal felelnie!

Egy gyerekem van, nagy korkülönbség párti vagyok, pont azért, mert amíg a nagy tombol a buliban, mert ez az igénye, addig a kicsi a fenekemben lehet, mert neki mèg az az igénye.

Az igényeik nem változnak, csak a tesó miatt nem kaphatják meg, amit akarnak, és ez szomorú. Szomorú, hogy várni kell arra, aminek alapnak kellene lennie, várni a vígasztalásra, a puszira, a mesére.. nekem kisebb tesóm van, a viszonyunk rémes, pedig 2 év van köztünk, utáltam, csak azért babusgattam, mert éreztették velem, hogy rossz vagyok, ha nem adom oda a játékom, ha nem puszilom meg, és nem akartam rossz lenni.

Másrészt ti akartok gyereket még, már megfogant, nem tervezett babát is lehet iszonyúan szeretni, csak azért vetetnéd el, mert nem tökéletes az egész.

A várakozása az egyik gyereknek nem nagy ár azért, hogy a megfogant babakezdemény világra jöhessen, rosszabb lenne, ha elvetetnéd.

Két rossz közül válaszd a kisebbet, szülessen meg a baba.

Az érzéseid teljesen rendben vannak, valóban veszt az elsőszülött sokmindent a kicsi érkezésével, de nyer is vele valamennyit, hisz lesz egy új mindennapi társa, akivel együtt nőhet fel, és új élményeket szerezhet(a rosszból is tanul)

Babagyártás miatt le leszek pontozva, de a kis korkülönbség a gyerekek szempontjából rossz, anyuka szempontjából kényelmes(így 35 felett is lehet az embernek 2 gyereke, gyorsan visszamehet a munkába)

Sokkal kevesebb idő, türelem, energia, pénz jut a 2 gyerekre, az igényeik ugyanazok, mindenre várniuk kell, és még nem értik a helyzetet, a kisebb sokat sérül, mert a kis korkülönbség miatt a nagy nem tud leadni a szintjéből játéknál, a kisebb folyton a nagyhoz fogja mérni magát, rossz esetben a szülők is.. még sorolhatnám.. minden második nap(vagy minden második órában)balhé van, a gyerekkor konfliktusokkal teli a szép emlékek helyett..