Anyukák, van olyan aki csak szülés után jött rá, hogy nem való anyának, és inkább ne szült volna soha?

Csak részben válaszolok a kérdésedre :-)

Amióta az eszemet tudom, mindig gyereket szerettem volna. Iszonyúan vágytam rá, de persze nem minden körülmények között. Egy nagyjából megfelelő időszakban úgy döntöttünk a férjemmel, hogy jöhet a baba.

Megszületett, csodálatos, gyönyörű...de: 4 hónapos koráig hasfájós, alig alvós, aztán a hozzátáplálásnál alig evős, nyűgös, soha semmi nem jó "fajta".

Ma már lassan 20 hónapos, imádom, az életemet adnám érte. De sosem gondoltam volna, hogy ilyen idegtépő is tud lenni a gyereknevelés. Nem mondanám SOHA, hogy bárcsak ne lenne, de lehet hogy tesója nem lesz.

Be kell látnom, hogy nincs ELÉG türelmem a kisgyerekekhez.

Nekem is vannak hiányosságaim, legfőképpen a türelem, pedig 10 és fél éve anya vagyok, és van egy 16 hómnapos lányom is.

Szuperanyuk meg nincsenek.

Nagyon fárasztó az anyaság,nem tudom,hogy csak én látom-e így,de a mai gyerkőcök nem olyanok,mint mi voltunk.Elég volt,ha anyám csúnyán nézett,tudtam hol a helyem.Na az enyémeknek hiába beszélek.Vagy csak a türelem hiányzik belőlem is??!!Nem tudom,de úgy érzem,szinte egész nap csak "ugatok" szegényekkel,pedig nem vagyok túl szigorú.

Szuperanyuk tényleg nincsenek.

Talán attól vagyok sokkos,hogy lassan 3 éves létére még 4-5-ször kel éjjelente...

Baratnöm. :( Szereti a babat meg minden, de ö ha ujra kezdene azt mondja tuti nem lenne gyereke sosem.

Sajnos van ilyen. Ö ugy kepzelte el mint egy johnson reklamot. A baba mindig mosolyog, anyuka nyugodt stb... es minden heppi. Hat nem igy lett 2 napot vajudott, aztan hasfajos nem alvos, koran fogzos kis szörnycskeje lett sajat bevallasa szerint. Nalam meg pont azt latta hogy vegigalvos ejszakak vannak, nem hisztizös nyugodt kiegyensulyozott babam van, ez meg ratett neki. Nagyon sajnalom aki igy erez, de elöfordul.

Imádom a kislányomat, de ha tudtam volna, hogy ilyen nehéz, lehet, hogy nem vállaltam volna. Szörnyű ezt így leírni, mert tényleg ő a mindenem, de vannak kemény napok, mint a mai is. Érezte a frontot.

Nem tudom van-e más is így vele, de én egész türelmes vagyok. Viszont hiányzik a régi életem, talán fiatalabban kellett volna szülnöm. (egy 31 éves 11 hónapos kislány anyukája)

Ez érdekes, mert aki lát mindenki azt mondja milyen jó anya vagyok, és a párom is.

Csak én nem érzem magam annak.

Bevallom, most az utóbbi 1-2 hónapban jött ki rajtam minden fáradtsá, és erre az eyre öntudatosabb 14 hós kislányom csak rátesz a hisztijeivel, meg azzal a sok energiával amit megkövetel tőlem.

Mindig is nagy családra vágytam,de már nem vayok benne biztos,hogy sok gyerekem lesz. Nekem nincs tesóm,így a lányomnak mindenképpen szeretnék,mert tudom milyen rosz teső nélkül. De lehet,hogy ha megszületik, akkor én teljesen tönkremegyek.