Mit lehet ilyenkor tenni? (4 hónapos baba sír idegenebb emberek kezében)
A lányom 4 hónapos és anyósomék a hétvégén jöttek el másodjára látogatóba. A picit, aki az ágyon feküdt mellettem, konkrétan lerohanta, belebújt az aurájába, nagy hangon elkezdett neki beszélni, és mielőtt bármit mondhattam volna felvette. Persze a pici ordított. Már akkor is, látszott hogy sírni fog mikor durván közel hajolt. Hozzá teszem viszem közösségbe soha nem csinált ilyet senkivel.
Megsértődött anyósom a pici ezen reakcióján (mert mikor először jöttek is ez volt, hogy a közelében orditott) és flegmán rögtön vissza is adta. Ezt követően magyarázta mindenkinek miért tette ezt a gyerek.
Kimentem pisilni, egy óriási orditást hallok megint. Felvette újra. Mire beértem férjem át vette tőle. Mikor újra leraktuk a picit megint az arcába mászott.
Nem akartam rászólni, de már engem idegesített, hogy 2 gyerekes anya létére nem tudja, hogy ez egy pici babának ez nem jó?
Más ezt, hogy reagálja le? Hogy lehet ezt normálisan közölni?
Első gyereknél nem is jöttek sűrűn mert a férjem közölte velük (miután azt hitték mi nem tudunk gyereket nevelni csak ők), hogy mi majd tudjuk hogy szeretnénk felnevelni nem kell kioktatni, parancsolgatni, és ezen megsértődtek.
Most már ezen túl vagyunk. De azért nem akartam most rögtön megint balhézni. Szerintetek mi a legjobb ilyenkor?
válasza:Lehet, hogy gáz vagyok, előre szólok.
Múltkor nálunk dettó ugyanez volt, csak a gyerek 8 hós volt akkor
A mama rendesen megharagudott, hogy sír nála. És én meg a Lányom “szinkronhangjaként” próbátam finoman anyósomnak elmondani a dolgot: Jaj Mama, hát én még kicsi vagyok, majd ha nagyobb leszek emlékezni fogok rád, de már négy hónapja nem láttalak, és akkor még pici 4 hónapos voltam. Ilyesmi gagyi szövegeket nyomtam, miközben vigasztaltam a kicsit 🤷🏻♀️🙄
Dehát basszus, értelmes ember ezen nem sértődik meg szerintem, egy kisbabáról beszélünk.
válasza:A babával semmit nem kell tenni, full normálisan működik. De ezt Te is tudod.
Bocs, de nem tudok okosat, csak együttérzek. Nàlunk is ebben a borzalmas gurgulázó, sikongató, elmondhatatlan hangnemben kommunikál pár közeli rokon a gyerekkel. Egyszerűen nem értem, mért gondolják, hogy ez jó.
válasza: válasza:Nekem is ilyen volt anyósom. Képes volt böfiztetés közben is az arcába bújni.🤦
Mikor besokaltam, magamra kötöttem a kicsit. Úgy nem tudta annyira macerálni
válasza:Ezen mindig megdöbbenek, mintha a nagyszülők egy része az unokák érkezésével nyomnának fejben egy hard resetet, és elfelejtenek mindent, ami az ő gyerekeikkel volt.
Semmit amúgy...
válasza:Anyós folyton beszólt, hogy csak akkor viszem át a gyereket, ha rossz kedve van, merthogy mindig sír... De azt nem vette észre, hogy miattuk sírt. Felvette aztán emelt hangon: na, ne sírjál már mindig!!
Mostmár nem sír, 8 hónapos, de 15 perc után elkezd lekonyulni a szája és nyúl felém, úgy kell kierőszakolnom a kezéből...
válasza:Nálunk ilyen az apukám és az anyósom. Ilyenkor mindenki a maga szülőjét, házastársát teszi rendbe. Azaz apukámat én és az anyukám, az anyósomat a férjem és az apósom kezeli egy egyszerű: "Ne nyúzd már a gyereket!" vagy "Ne lepődjél meg, ha bőg, te is utálod, ha az arcodba másznak."
Ha véletlenül nincs ott a férjem, akkor semmit nem mondok az anyósnak, csak kiveszem a kezéből a kislányom és neki annyit mondok, hogy "nincs semmi baj, majd máskor is megpróbáljuk" és elviszem egy másik szobába megnyugtatni. Egyszer volt, hogy az anyósom azt mondta, hogy nem szereti őt az unokája. A férjem rögtön szólt, hogy ilyen marhaságokat ne mondjon főleg a nagyobbik unoka mellett, aki már mindent ért.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!