Mást nem fusztrálna anyósom viselkedése?

Anyám is hasonlóan viselkedik a bátyám gyerekeivel. Ezzel az erőszakoskorasával annyit ért el, hogy 3 évesen a gyerekek már mindenki máshoz előbb mennek mint hozzá, nem hallgatnak rá. Persze folytatja tovább az elmegyek ha nem szeretsz dumát, meg a bónusz mostanában a melyik mama csinálja meg, melyiket szereted jobban.

Én már elküldtem volna az ilyen anyóst, mint ahogy anyámnak is szólok minden alkalommal hogy mennyire gázul viselkedik. Minden alkalommal megsértődik, ő máshogy érzékeli, és a személye elleni támadásnak veszi. Vannak ilyen emberek, ha tudod kerülni kell őket, a gyerek meg ha kicsit nagyobb lesz reagálni fog az ilyenekre a maga módján.

Én megértelek, egyrészt elbeszélgetnék anyóssal ezekről, amik nem tetszenek. Másrészt sehol nem írtad a férjed mit szól ehhez? Neki mi a véleménye ezekről a szituációkról?

Amúgy nálunk az egyik dédi hasonló. Félévente látja a gyereket (mondjuk most már egy éve nem találkoztak), és amikor legutóbb mondtuk neki, hogy a másfél éves lányunk már pár szót próbálgat mondani leült a gyerekkel szemben és elkezdte feleltetni, mondd ezt, mondd azt, majd mikor a gyerek sírásban tört ki közölte, hogy nem is mond semmit. 🤷🏻‍♀️ Fél évig nem látta, majd érkezése után 2 perccel elvárta volna, hogy a gyerek üljön az ölébe meg játsszon vele úgy mint a szomszéd gyerekkel, aztán be volt sértődve, hogy a gyerek meg sem ismeri. Mikor a két éves gyerek nem adott oda neki valami játékot közölte vele, hogy milyen önző…Én csak azért nem szóltam bele, mert úgy éreztem nem tudnám tisztelettel megfogalmazni a gondolataimat egy majd’ 90 éves ember felé ezekre a dolgokra, meg úgy voltam vele minek is veszekedni ilyen “gyakori” találkozások mellett. A te helyzeted más, így tuti lépnék valamit.

Én is átérzem a helyzeted. Nálunk is anyóssal vannak hasonló, ha nem durvább gondok.

Mi is keveset látjuk őket, úgy vagyok vele, hogy olyankor a gyerek inkább játszon velük, mint velem, de tény, hogy ha valami történik és elkezd sírni, akkor rám van szüksége és nem egy "idegenre".

Nálunk annyival cifrább a helyzet, hogy a kevés találkozás alkalmával is anyósom csak akkor foglalkozik az unokájával, ha kép készül róluk vagy valamelyik ismerősünk látja, egyébként kimerül annyiban a dolog, hogy az ölébe ülteti és pörgeti neki a Facebookot, de ha valakivel találkozik, akkor előadja a világ legjobb nagymamája darabot. Olyankor erőszakkal lefogja a lányom, ölelgeti, puszilgatja, aminek a gyerek egy kicsit sem örül, próbál szabadulni és ha rászólok, hogy ne fogja le a kislányt, akkor én vagyok sárkány, szemét menye, aki eltiltja tőle az unokát. (ezt már visszahallottam)

A lányom 3 éves, soha nem tiltottam a nagyszüleitől, nem beszéltem senki ellen, de mostmár mégis különbséget tesz közöttük. A másik három nagyszülővel jól elvan, imádja őket, le sem vakarhatom róluk, a nagyanyját ha csak lehet kerüli.

Arról meg már nem is beszélek, hogy 3 éve mi vagyunk a világ legrosszabb szülői, mindent IS rosszul csinálunk, ezt azért sohasem felejti el szóvá tenni, de ha kértem, hogy akkor mutassa meg hogyan kell jól csinálni, akkor az a válasz, hogy tapasztaljam ki magamnak. Mi szívesen otthagyjuk az unokát bárkinél, ha kérik, akár éjszakára is, mert a lányunk élvezi ezeket az ottalvós bulikat. Anyós kifejezetten kérte, hogy ne hagyjuk rá, mert ő nem tud vele mit kezdeni, megetetni se hajlandó egy 3 éves gyereket, mondván ő nem tudja hogyan kell, de a fotelból parancsolgatni, hogy mi az, amit rosszul csinálunk, na azt tudja. Ez van...

Csak azért nem küldtem el melegebb éghajlatra még, mert a férjem anyja és annyi tisztelet jár a férjemnek, hogy nem szólok bele a családi dolgaiban.

Jézusom, milyen emberek vannak..

Még szerencse, hogy az én anyósom külföldön él. Múltkor voltak itt, aztán meg visszahallottuk anyós testvérétől, hogy: “ Alig volt nálam a baba.”

6 hónapos gyereket nem szívesen adok bárkinek, pláne hogy rossz passzban is volt a fiam. Meg őszintén szólva nem is bírom azt a boszorkányt. Párom is csak elviseli, szóval hál’ Isten nem kell azon aggódnom, hogy a párom kedvéért jópofizzak.

A te esetedben szerintem sem normális, amiket művel. Hogy lehet egy gyereket lelkileg ilyen kijelentésekkel zsarolni. Ilyet mondott volna anyósom, kiba…tam volna, mint macskát sza..ni. Neki is volt gyerek, nevelte úgy ahogy akarta, de a ti nevelési formátokba ne szóljon már bele. Igenis tartsa tiszteletbe, amit kértek, mert így a későbbiekben csak alátok tesz. A gyerek meg nem attól fogja szeretni, ha mama mindent megenged, de amúgy leszarja, meg nincs egy épkézláb mondata a gyerek felé.