Tényleg veszélyeztetem a kisbabám?

Anyám és anyósom sokat járnak hozzánk, amióta megszületett. Nekünk első gyerek, nekik is első unoka. Most 6 hetes.

Anyámnak a hőmérséklettel van baja. 19-21fok van nálunk, a gyerekre hosszú ujjú bodyt és rugdalózót adok, illetve ha úgy érzem rajta hogy fázik, akkor egy takarót. Sétához beteszem egy kötött bundazsákba és arra kap még egy takarót, ha hidegebb van, pl ma, akkor pedig a lábzsákot is felhuzom. Anyám szerint ez kevés, megfázik, kihűl, 25 foknak kéne lennie, jobban bugyoláljam be kintre is. Pedig szerintem így is elég melegen van tartva, még a keze se nagyon szokott kihűlni. A hosszú hétvégén most mi voltunk náluk egyik nap, irtózatos meleg volt a házban, és még betakarva a radiátor mellé akarta volna tenni, mert kell neki a meleg, nehogy fazzon. Alig tudtam lebeszélni.

A másik anyósom. Ő fizette a babakocsit, de én választottam ki. Amikor sétaidőben jön, megengedem hogy ő is tolja. Sajnos felénk se a járdák se az utak nem túl jó minőségűek, sok a kátyú és rázós szakasz, kivéve a központban. Ha anyósom tolja a kocsit, alig haladunk, nehogy egy kicsit is megbiccenjen a kerék. Ha meg én tolom, akkor végig azon sopánkodik hogy úgy összerázom hogy agykárosodása lesz. Valamennyit persze hogy zötykölődik, de azt meg pont hogy szereti, mert jól álomba ringatja. De persze minden alkalommal meghallgatom hogy miért nem tudtam ilyen terepre normális lengéscsillapítós babakocsit választani.

Én ugyan nem látok semmit a babámon hogy bármi baja lenne, de mi van ha hosszú távon mégis ártok neki? És ők azért mégiscsak tapasztaltabbak, ugyanakkor más világban voltak anyák, a nagymama szerep pedig megint más.

Teljesen tanácstalan vagyok, megéri hallgatni rájuk? Tényleg veszélyes vagyok a gyerekemre? Jobban kéne vigyáznom rá? Vagy hallgassak az ösztöneimre? Vajon jól értem a babámat? Ti mit gondoltok?