Más is érezte úgy hogy nem érte meg a szülés/terhesség és hogy a baba nem kárpótolja?

Szerintem a szülés / terhesség eleve a legkisebb áldozat az egész babamizéria meg gyereknevelés során. Persze van vészes terhességi hányás, de nem tart örökké. Vannak nagyon nehéz szülések, de a szülés se tart örökké. Ezek a dolgok (problémák) igazából nagyon rövid ideig tartanak, ha az emberi élethosszot nézed.

De a kérdésedre válaszolva, igen, biztos van, aki úgy érzi, nem éri meg, csak ezt nem fogják bevallani névvel, mert nem szokás.

Az elején én is így voltam. Nagyon nehéz volt az első pár év.

Most már 8 éves, és annyira imádom, egy kis tündér. Csodálatos gyermek, áldott jó szívvel. Semmi pénzért nem csinálnám vissza.

Kitartást, idővel sokkal jobb lesz. :)

Szerintem ez is valami childfree önigazolást-kereső kérdés... Nem azért szül az ember, hogy kárpótolja őt bárki/bármi, hanem mert a gyerek nem maradhat bent :)

Majdnem belehaltam a szülésbe és másfél év volt felgyógyulni, mégsem éreztem így. Mivel nem lehet visszacsinálni, eszembe sem jutott ezen agyalni, hogy mi lett volna ha. Mert ha már választottam egy utat, azon járok.

Onnan nézve nem érte meg, hogy kevesebbet csinálhatom, amit szeretnék, de onnan nézve megérte, hogy jobb ember lettem. Kérdés, te mit szeretnél az élettől? Ha élvezni, akkor nem éri meg. Ha szeretet adni, akkor megéri.

9, igen.

Aki ezt a Kérdés ki írta, az még nem szült. Ugyanis nem a szülés, és nem a terhesség a neheze, hanem ami utána jön. Másrészt meg nem is értem, ha a gyerek már megszületik akkor a szülésen és a terhességen az illető túl van, már csak egy rossz emlék. Már akinek, nekem jó emlék mind a kettő nagyon.

Megbánni esetleg hosszabb távon lehet, ha az ember egyedül marad, vagy annyira megváltozik az élete hogy nem tudja menedzselni azt. De hogy a szülés miatt, ami egy egy-kettő napos szenvedés, nem gondolom hogy bárki is megbánja a gyerekvállalást.