Ciki korai fejlesztésre járni?

Ma már kb. minden 2. babát fejlesztésre küldenek...

Lehet a mai sztenderdek szerint a férjednek is lett volna rá szüksége, csak akkor még nem foglalkoztak ezzel, elnőtte magától.

Nem kell anyóssal foglalkozni.

"ez náluk még nem fordult elő a családban"

Dehogynem, csak régen a kutya nem foglalkozott a gyerekek mozgásfejlődésével, beszédfejlődésével, leli életével, stb. Kivéve, ha valami hatalmas, látványos rendellenesség volt.

Nekem is volt osztálytársam, aki lábujjhegyen járt, futott, több is volt, aki futás közben kifelé dobálta a lábszárát, sorolhatnám. A nyolcvanas években ezekkel SENKI nem foglalkozott. De ez nem azt jelenti, hogy nem volt probléma, csak nem foglalkoztak vele, mert nem is tudták, hogy létezik izomfeszesség.

Amúgy ne is próbálkozz azzal, hogy megpróbálod elmagyarázni nekik. Mondd, hogy minden rendben, szépen fejlődik, nem kell mindent az orrukra kötni.

A lényeget megtudtad: anyósodék begyepesedett idióták. A jövőben semmit sem szabad megosztani velük a gyerekkel kapcsolatban, és ez a férjedre is vonatkozik. Ha meg beszólnak, akkor felállni, hazamenni (ha nálatok vannak, akkor meg ajtót mutatni) és minimum fél évig nincs találkozás.

Van a hülyeségnek egy olyan foka, amit nem lehet és nem is szabad tolerálni.

Más előtt persze beszélhetsz erről, ha sejthető, hogy nem ilyen idióta.

A férjed mit szólt erre? Ő nem állt melléd? Nem rakta helyre a szüleit?

Ezt a férjem anyukája is mondja, hogy amikor a fia született nem volt divat ez a fejlesztgetés. Hát látom a férjemen, hogy tényleg nem volt "divat" olyan merevek a láb és hátizmai, mint a beton.

Kérdeztem az anyukájától, hogy nem-e mutatott ilyen meg olyan tüneteket baba korában? De, kb az összes tipikus tünetet hozta, ami arra utalt, hogy feszes izomzata van.

Szóval nem, nem ciki fejlesztésre vinni a gyerekedet. Most fel sem izgatja a dolog, később viszont halás lesz a teste.

Nem, manapság már annyira általános, hogy szinte nem járni ciki. Nem is tudok gyerekről a környezetemben, akinek ne lenne valami fejlesztendő részképessége.

Régen konkrétan tojtak bele, ma egy picit a túloldalon vagyunk, hogy ha már egy gyerek kilóg valamelyik irányba, rögtön ötféle specko torna és terapeuta kezeli.

De ha indokolt, akkor indokolt, és kapja be anyósod, hogy még idegesít is téged. Tudom mit érzel, az én babám hipotón volt, de ténylegesen, hónapokat csúszott a mozgásfejlődése, és kb úgy kezelték, mintha a gyerek halmozottan sérült lenne, miközben szépen haladt, minden más téren meg inkább az átlagnál hamarabb fejlődött. Ja, és az én hibám volt minden, természetesen. :-)

Nem csak anyósék begyepesedettek.

Az egész ovis csoport (a szülők) ujjal mutogattak ránk és kerültek, mint a pestist, amikor megtudták, hogy a gyerekem rehabilitációra (=gyógytorna, gyógyped.) jár.

3 hetes korától hordtam, annak köszönhetően tanult meg járni, beszélni és lett közel átlagos gyerek.

Akkor "röhögtem", amikor nagycsoportra már minden második kis csoporttárs fejlesztésre szorult. Akkor látták csak be, hogy ez nem az ördögtől való. Nem "fogyi" a gyerek, attól mert erre szüksége van.