Ez már elkényeztetés? 8 hónapos a babám.
Tudom, sok ilyen kérdés volt már, de minden eset egyedi, és egyre bizonytalanabb vagyok.
A kisfiam sok szempontból "jó baba" (nem szeretem ezt a kifejezést): nem válogatós, eljátszik egyedül. Viszont csak cicin tud elaludni, és még nem vettem rá magam arra, hogy leszoktassam róla. Éjjel általában kétszer ébred, és akkor úgy alszik vissza, hogy megszoptatom. Aztán hajnalban kel megint, akkor már ott is marad a nagyágyban, de az is előfordul, hogy az éjjeli etetés után sem viszem vissza, mert elalszom.
És nem bírom ha sír. Irigylem azokat az anyukákat, akiknek volt erejük leszoktatni az éjszakai ébredésről a babájukat, mert nekem nem megy. Őszintén kérdezem: baj ez? Nem lesz belőle egy hisztis kis akarnok vagy egy anyámasszonykatonája, akit mindenki utálni fog az oviban?
Mert más is van. Hónapokig hordoztam, mert ordított a babakocsiban, ezt már abbahagyta. Alig van megtiltva neki valami, mert egyszerűbbnek látom inkább elvinni a tiltott tárgyat, mint folyamatosan lesben állni, és félpercenként elmondani, hogy "nem". Ami egyébként abszolút hidegen hagyja.
Tapasztalt Anyukák, szerintetek baj ez? A dolgok könnyebbik végét fogom meg a pillanatnyi kényelemért, vagy ettől azért még lehet belőle később normális gyerek?
Ja, járókánk sincs... Erre se vagyok büszke, hosszú történet, így alakult.
válasza:Én apuka vagyok :)
A második gyerekem nemsokára 1 hónapos, hozzá kicsit másképp állunk, egy esti rendszert vezettünk be, de gondolom most újat nem mondok.
Vagyis: este pontban fél 7kor fürcsi. Utána a nejem szopiztatja a gyereket a szopiztatós fotelban :), közben villany le, kislámpa fel (nagyon-nagyon halványan világító lámpácska). Szopizás után lemérjük a gyerkőcöt, majd azonnal be a kiságyba, hiszen eljött az alvás ideje. Az első hetekben a gyerek nyűglődött, ha sírt, 10-15 másodpercig vártunk, hátha abbahagyja, néha elaludt, ha nem, akkor kivettük. Mihelyt elhallgatott, azonnal vissza az ágyba :) Ez úgy tűnik bejött, néhány napja már nem sír, hanem percekig csak leskelődik a félhomályban, és elalszik. A hőmérsékletet beállítjuk 19 fokra. Éjszaka 1 óra körül kel fel, szopi, majd azonnal vissza az ágyba, ilyenkor már nem nyüglődik, hanem reggel 7ig meg sem moccan. Van, hogy éjszaka felsír, de - kövezzetek meg - ilyenkor is kivárunk fél percet, az esetek 99%-ában alszik, mire felkelünk hozzá, szerintem fel sem ébred, talán csak rosszat álmodik.
A dajkálást, szeretgetést, ölelgetést, játékot, babusgatást szigorúan meghagyjuk nappalra.
Valahol olvastuk, hogy egy újszülött nagyon gyorsan hozzászokik egy ilyen rendszerhez, és fontos, hogy mindig ugyanaz az esti rutin legyen. Nálunk bejött. :)
Hogy egy 3 hónapossal mit lehet csinálni, nem vagyok szakember. Annyit tudok, hogy a Farber-módszert 8-9 hónapos kortól szabad csak alkalmazni, mivel az első hónapokban a gyerek egy személynek tekinti önmagát és az anyát, és 8 hó után már tudja, hogy ők külön személyek (remélem nem írtam nagy baromságot).
válasza:23:55-nek:
Idézek:
> Inkább a "bekurizálással"-nézd meg az apádra ütök 2 ben
> hogy értsd kifigurázva hogy mit képviselsz a többség
> szemében
Nem láttam a filmet, de gondolom elég szélsőségesen mutatja be ezt a dolgot. Szerinted minden fekete és fehér? Gondolod olyan vagyok, hogy "hadd üvöltsön a hülyegyerekje, szarok rá"? :) Ha valami a gyerek javát szolgálja, akkor néha ésszel is kell gondolkodni, lehet, hogy a szívre hallgatás többet árt, mint használ.
Az, hogy a többség szemében mit képviselek, igazából nem érdekel, mert hiszem és tudom, hogy én jót tettem a gyerekemmel. A gyereknek (rólunk nem is beszélve, de ez csak másodlagos, hiszen első a gyerek) _kell_ az éjszakai, megszakítás nélküli alvás. Ha a "többség" nem akar éjszaka aludni, és azt szeretné, hogy a gyerek se aludjon, az ő szívügyük.
válasza:Kedves Almeida! Az egyik válaszoló vagyok, akinek a fia mindig máshogy viselkedik éjszakánként, és szerintem nem szoktatás kérdése. Örülök, hogy apuka létedre ilyen tájékozott vagy a dolgokban, ez becsülendő.
Csak annyit tennék még hozzá, hogy egyszer se legyél benne biztos, hogy ha pl. a fiamat "kaptátok" volna, ugyanezzel a magatartással, "neveléssel" (mert egy csecsemőt még nem lehet nevelni) vagy szoktatással ugyanígy elértétek volna, hogy 3 hónapos korától végigaludja az éjszakát.
Hidd el, a legtöbb anyuka ösztönből teremti meg a napirendet a babájának, az esti nyugalmat is, ettől még ő nem biztos, hogy végigalussza. Főleg, ha hasfájós, mint az én fiam volt az első 3 hónapban.
Kívánom, hogy az egyhónaposotok is így viselkedjen mint a nővére, de azért megnézném, hogy ha a totál ellentéte lesz, mit mondasz majd egy év múlva....
Minden baba más, és azért mert valakinek jó alvó baba jutott még nem kell azt mondani, hogy más nem jól szoktatja, mert nem alszik jól.
És szerintem ez független attól, hogy később milyen lesz másokkal a kapcsolata, hogy a szüleivel milyen a kapcsolata. Az én fiam is kezdetektől nyitott, kiegyensúlyozott, mosolygós, sőt kacagós, vidám, nem egy hisztigép (mondjuk még egy évesen nem is nagyon kell annak lenni, de már hallottam olyat), mégis kel éjszaka, igaz nem enni, meg vissza is alszik ha nem megyünk át, de van, hogy nem alszik vissza, hanem jobban belehergeli magát a sírásba... ez van.
Szóval mivel nagyon sok baba van a környezetemben és mindegyik más, mégis valahol meg egyformák, pedig mi szülők (barátok) általában ugyanúgy állunk a dolgokhoz. Csak nálunk az ordítás volt a fő téma az első pár hónapban, a másiknál az éjszakai 10 kelés, a harmadiknál a nem evés, a negyediknél a cumizavar ... stb. Mégis mindünknél van /volt/lesz napirend.
válasza:> "neveléssel" (mert egy csecsemőt még nem lehet nevelni)
> vagy szoktatással ugyanígy elértétek volna,
Egyetértek, nevelni nem lehet, ellenben szoktatni lehet, sőt kell is! A szoktatásokkal alakul ki a gyerekben a napi rend, így a biztonságérzete is sokkal nagyobb.
> Főleg, ha hasfájós, mint az én fiam volt az első 3
> hónapban.
Szegény, remélem azóta minden OK. Én hangsúlyoztam, hogy "egészséges" gyerekekről (=semmi hasfájás stb.) beszéltem.
> még nem kell azt mondani, hogy más nem jól szoktatja,
> mert nem alszik jól.
90%-ban, csak a személyes tapasztalatokból kiindulva (nem vagyok szakember), az éjszakai alvás szoktatás kérdése, talán ezért vagyok ennyire magabiztos. Nem idéznék példákat (pedig vannak egész viccesek is), de az _összes_ rosszul alvó ismerős kölyöknél a szülők baltáztak el valamit. Ezt ne vegye senki magára, lécci, hiszen titeket nem ismerlek!
> És szerintem ez független attól, hogy később milyen
> lesz másokkal a kapcsolata, hogy a szüleivel milyen a
> kapcsolata.
Egy korábbi hozzászólásból kiindulva: A "faberizált" gyerekek egyik jellemzője a kapcsolatok kialakításának nehézsége, a bizalom hiánya stb., én csak ezért írtam le a mi esetünket.
válasza:Almeida apuka vagy, így már azért világosabb minden :))
Sokmindenben igazad van, és én sem hiszem, hogy a gyereket elrontja az, aki nem veszi fel minden pillanatban. DE amit te leírtál, hogy ti hogyan "szoktattátok" a gyereketeket, az már bocs, de semmi különös én ugyanígy csináltam, sőt talán még szigorúbb napirenddel, este ceremóniával, mindig ugyanabban az időben, stb... Amit te leírtál, abból az derül ki, hogy a ti gyereketek egy ALAPBÓL tök jól alvó baba, aki sosem üvöltöt ok nélkül és szopi után szépen visszaalszik éjjel, de ez nem az esti szertartásotoknak közsönhető, ahogy írod a sírást anélkül is abbahagyja, hogy felvennétek, hanem ő ilyen vérmérséklető gyerek, mintababa, akivel nagyon könnyű... Nos nem minden gyerek ilyen. Az én gyerekem pl már a kórházban félóránként kelt éjjel és volt hogy vissza se tudott aludni.
Te mit tennél ha ma éjjel pl a szokásos éjjeli szopi után mondjuk 3 órakor elkezdene bömbölni és hiába hagynátok nem fejezné be fél óra után sem? aztán ezt megismételné 4-kor, 5-kor? és nem csak ma, hanem holnap, aztán jövő héten, aztán jövő hónapban is? mert simán megtörténhet ez bárkivel.... ez nem szoktatás kérdése...
válasza:Az első gyerek nem volt éppen "mintababa", 3 hónapos korától jól aludt, aztán - mint ahogy korábban írtam - eléggé elrontottuk 8 hónapos kora környékén :) Éjszaka jelezte, hogy éhes, úgyhogy enni adtunk neki, szomjas, itattuk, nem akart lefeküdni este, jódarabig ordított, mint a sakál. Aztán húztunk egy vonalat, hogy most elég, egy hét kellett neki, és este is lefeküdt, mint a kisangyal, éjszaka is bepróbálkozott párszor, de miután nem vettük ki a kiságyikóból, nem kapott inni-enni, hanem csak néhány kedves szót, kis simogatást, kedves magyarázatot, hogy drágám most alukázni kell, beletörődött a sorsába, azóta nincs gond vele :)
A kisebb gyerekünket tuti nem fogjuk "elrontani". A védőnő szerint lehetetlen elrontani egy csöppséget, nekem kicsit más a véleményem erről :)
válasza:"miután nem vettük ki a kiságyikóból, nem kapott inni-enni, hanem csak néhány kedves szót, kis simogatást, kedves magyarázatot, hogy drágám most alukázni kell, beletörődött a sorsába, azóta nincs gond vele :)"
hát ezért van mázlitok... sok gyerek ebbe nem törődik bele, csak még jobban üvölt.. ahogy az enyém..(ja és az a baba aki csak 8 hónapos korában pár hétig sír fel éjjel, az igenis mintababa, próbáltál volna egy éven keresztül szenvedni minden éjjel a gyerekkel...)
ha az én gyerekemet kaptátok volna, ezzel a módszerrel amit most leírtál ti is ugyanúgy éjszakáznátok a mai napig, hidd el nekem... ezzel csak még jobban felhergeltétek volna, ennél én sokkal keményebb szigort is alkalmaztam már, (én két hétig akármit csinált NEM mentem be hozzá éjjel) de nem következett be a pillanat, hogy beletörődjön és ne sírjon fel éjjel..
hát reménykedjetek, hogy a második gyerek is olyan legyen, mint az első, vagy jön a nagy pofáraesés, ahogy nekem is...
válasza:> én két hétig akármit csinált NEM mentem be hozzá éjjel
Lehet, hoyg ez volt a gond, nem lehet, hogy a gyerek megrémült, hogy úristen, ezek magamra hagytak? Ezért kell a néhány percenkénti bemenés+vigasztalás.
Persze, hogy beletörődött a gyerekünk, miután az első napon másfél órát bömbölt :)
válasza:na jó, úgy látom, nem akarod megérteni amit mondok, és csak a saját véleményedet hajtogatod, amit a saját egy szem gyerekedre alapozol. Nem úgy kezdtük, hogy egyből két hétre magára hagytuk, hanem hónapokig pontosan azt csináltuk amit ti, csakhogy nekünk nem hozott eredményt. Ezért próbálkoztunk mással. De úgy látom szerinted minden rossz, ha az ember felveszi a gyereket akkor elkényezteti, ha nem akkor elrontja... Attól, hogy a te gyerekednél működött valami még nem jelenti azt, hogy a világon az összes többi baba így reagál. Vannak sokkal kitartóbb gyerekek és vannak olyanok is akik könnyebben beletőrödnek, és hamarabb "feladják", ahogy a felnőttek is kölönböznek.
A tiéd beletörődött egy hét alatt, az enyém egy év alatt sem. Ennyi. a gyerekek különbözőek, de ez nem a szülő hibája vagy érdeme. De ezt már nem írom le többször, mert úgy látom felesleges...
válasza:> Nem úgy kezdtük, hogy egyből két hétre magára hagytuk,
> hanem hónapokig pontosan azt csináltuk amit ti,
> csakhogy nekünk nem hozott eredményt.
Ezt nem írtad.
> De úgy látom szerinted minden rossz, ha az ember
> felveszi a gyereket akkor elkényezteti, ha nem akkor
> elrontja...
????
> Attól, hogy a te gyerekednél működött valami még nem
> jelenti azt, hogy a világon az összes többi baba így
> reagál.
Én sosem írtam, hogy ennek így kell lenni, hogy ez törvényszerű, én csak azt írtam korábban, hogy nálunk ez bevált.
egyébként igazad van, teljesen felesleges vita.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!