Mi lesz így? 7 hónapos babám napközben nem fogadja el a cicit, csak este illetve reggel egy keveset hajlandó szopizni. Folyt.

Szia! Ne szomorkodj ezért. Tudom, könnyű mondani, de ha nem kéri, akkor ne erőltesd, nincs értelme. Az én kislányom 8 hónaposan döntött úgy egyik napról a másikra, hogy köszöni szépen, de nem kéri. Ha letettem az ágyunkra, melléfeküdtem és meglátta a mellemet sírva fordult el. Voltak megelőző jelek, pár nappal előtte már sokszor csak játszott a cicivel, de aztán napra pontosan 8 hónaposan teljesen elutasította. Nehéz volt elfogadnom, mert sokat küzdöttem, küzdöttünk, hogy legalább eddig is tudjam szoptatni, de amit ő szeretne, az az első.

A sors furcsa fintora, hogy még mindig nem apadt el a tejem. Ha a karomban van, vagy sír, vagy melegebb vízben zuhanyzok megindul még mindig és nem kevés jön.

Maradt a tápszer, tejpép. Most már, hogy elmúlt 1 éves, vezetem be a tehéntejet. Szereti ezt is.

Az a lényeg, hogy a babánknak jó legyen. Ha nem igényli az anyatejet, akkor nincs rá szüksége. Haladjatok szépen az evéssel, tudják ők, hogy mire van szükségük. És tápszer evés közben is lehet olyan meghitten összebújni, mint szoptatás közben, hidd el nekem.

Tudom, szarul hangzik, de örülj, hogy eddig is tudtad szoptatni.

Szia.

Kb egy hete én is iírtam ki hasonló kérdést mert sajnos nálunk is ez van.Ugy veszem észre a "szilárd" ételek sokkal jobban bejönnek neki.Reggel anyatej annyi amennyi(max 100 ml)tízóraira gyümölcs,ebédre fözelék uzsira anyatej vagy anyatejbepapi vagy rizs+ gyümölcs és este tej.Az uzsit és a vacsorát szoktam cserélgeti egymással.Sajnos jobbat én sem tudok és ha arra gondolok mennyi tej van a fagyasztóba.......

Sajnos mi is sokat kínlódtunk a szopival sokáig fejtem magam (lényegében hozzátáplálásig), és szopi után kellett táp is, aztán 4-4,5 hónaposan nagyon megnőtt a hozzáadott táp mennyisége amellett hogy a mellemet is szívta rendesen - mivel sok folyékonyat evett akkortájt kezdett el bukni mert túlette magát folyékony tápanyaggal, mert az már nem laktatta olyan jól. Ezért úgy döntöttem, hogy elkezdjük 5hónaposan a hozzátáplálást, nem szenvedtünk vele sokat már az elején falt mindent és 6,5 hónapos koráig fokozatosan csökkentek a cicizések, egyre kevesebbet kérte napközben (pontosabban üvöltve elutasította), aztán már este sem kellett neki, maradt a hajnali (ha felébredt) ill a reggeli cicizés, egyébként nem csak a mellemet hanem a tápot is ekkortájt utasította el. 6,5 hónapos korától nem fogadja el a cicit, tápot is csak úgy hogy ha reggel megébred (de már sokszor úgy sem) ill ha valami okból nagy ritkán hajnalban megébred. Napi 1-2x táp éjfél és 9 óra között aztán gyümi, aztán főzelék, az uzsi változó szilárd étel 1-2 felvonásban, a vacsi meg tejpép gyümölccsel ami után simán alszik min.10 órát egy huzamban este.

Mondjuk utólag derült ki nálam, hogy azért nem ment ilyen könnyedén a szoptatás, mert postpartum thireoditisem volt (terhesség utáni pajzsmirigy gyulladás) - ami úgy derült ki, hogy miután már nem szopizott 7hónapos kora körül, elmentem egy kontroll laborra ahol TSH-t (pajzsmirigy funkció) is néztek. Sajnos ez nagyon gyakori a nők körében, de sokszor ki se nagyon derül, mert senki sem megy el laborokra pici baba mellől - én sem mentem el amíg szoptattam. Pedig voltak árulkodó jelek; hajhullás, iszonyat meghíztam (terhesség alatt alig 7kgot híztam, a kórházból hazajövet annyi voltam mint terhesség előtt, és aztán legalább 15 rám ment),állandóan úgy éreztem, hogy éhes vagyok, nagyon fáradékony voltam... stb - mind mind amiatt volt mert az anyagcsere működésemet teljesen lelassította a pajzsmirigy alul működésem - emiatt a tejtermelésem sem ment a szokott tempóban. Mindezeket csak azért írtam le a témától elkanyarodva, mert említetted, hogy cici mellett ti is tápoztok... és ha ennyi idő alatt nem lett a baba csont tápos akkor neked sem a kitartásoddal lehetett a baj!

Egyik barátnőnek most 6 hónapos a kislánya, ő sosem adott neki tápot de ő is így járt 4,5-5 hó körül kezdett el bukni a kislánya így aztán ő is elkezdte a hozzátáplálást, ők sem szenvedtek vele sokáig mert a gyerek mindent fal, amellett ő még szopizik is, de már nem minden étkezésnél. Ott is beindult az elválasztás, amit nem az anya hanem a baba szorgalmazott.

Nekem is egy kicsit rosszul esett az elválás a szopitól, de így is tudnak lenne meghitt pillanataink a most már lassan 10 hónapos tipegő fiammal. Ott vannak a mesék, mondókák és egyéb közös örömet okozó pillanatok.