Leírnátok nálatok hogyan zajlott a hozzátáplálás menete? Anyatejes, cicifüggő babák érdekelnének a legjobban!

MI 6 hónaposan az ebéd kiváltásával kezdtük, egyből főzelék. Védőnőm javasolta így, hogy ne szokja meg az édes gyümölcsök ízét, mert akkor kevésbé lesz lelkes a nem annyira édeskés zöldségekért. Nálunk bevált. Legalábbis annyira, hogy most bármit adok neki, megeszi.

DE! Ciciről ebédnél sem mond le:) 10 hós és megeszik egy 3 decis bögrényi főzit, utána még cicizik:)) vizet, semmi egyéb folyadékot nem fogad el. Akármennyire is tele a pocak, mindig szopizik még rá egy kicsit:) Engem nem zavar, ha ez kell neki, legyen. Cici különben is megnyugtat!

Más étkezést mi még nem próbáltunk kiváltani, úgy gondoltam nem kapkodom el, ha már ennyire tejcsis. Kényelmesebb is, mindkettőnk lelkének jót tesz, és ami fontos, hogy sosem sír, hogy éhes lenne két evés között, tehát elég neki a tej! (ellenkező esetben az uzsit váltanám ki)

hát az enyém 1 éves koráig csak gyümölcsöt fogadott el, pár falat kenyeret, meg sajtot és slussz. 6 hósan kezdtük, az elején volt egy kb. 2-3 hét, amikor megevett mindent, amit adtam neki, krumpli, brokkoli, cékla, alma....még örültem is, hogy ha már rossz alvó a gyerek, akkro legalább a hozzátáplálással nem lesz gond...aha. ezután a 2-3 hét után elkezdett nem elfogadni semmit. hozzájön, hogy pon t azt követően, hogy átestünk egy 3napos láz nyavalyán, és kijött az első foga. onnantól nem volt hajlandó smwemit megenni ami nem gyümölcs. próbáltam így, próbáltam úgy, kínombanmég az üvegest is, de nem kellett...azátn 1 évesen pont megevett egy kis tányér húslevest, tésztával, répával mindennel, minden átmenet náélkül és onnatól minden kajánkból evett kicsit, majd egyre többet. persze még sokáig cicizett is, 18 hós koárig érdemben volt tejem, onnatól nem nagyon ébredt éjjel, nappal már csak alvás előtt kapott, és el is apadt lassan a tejem, de így is 2 éves korig cicizett (a végén már csak esti alvás előtt). persze engem nagyon idegesített, de a súlya mindene rendben volt, az orvos ha panaszkodtam mindig kérdezte, hogy szopni szopik rendesen? mert ha igen, ne aggódjak, majd csak elkezd enni. és így lett. annak ellenére hogy nagyon aggódtam, meg idegesített, sosem erőltettem, nehogy megutálja az egészet. és lám, most 2 éves múlt, és szinte nincs olyan étel, amit ne enne meg jó étvággyal. mondjuk nálunk a családban a férjemében is meg az enyémben is "hagyomány" a jó étvágy, tehát lehet hogy ezt örökölte is. :)

hát nálunk így zajlott.

1. vagyok, akkor most itt vagyok :)

Én is 6 hónaposan adtam először gyümölcsöt a lánykámnak. leinte nehézkesen ment, mert imádott cicizni. Mindent elsőre elfogadott, de 2-3 kanál után elfordult, a száját összeszorította. Így kapott cicit, amit boldogan szívott. Engem ez a hozzáállás nem zavart, tudtam, a tejnél jobbat nem kaphat. Különben is hozzátáplálni akartam, nem elválasztani! Sokáig ment ez így, csak lassan sikerült többet megetetni a lányommal, de a cici bármikor jöhetett. Még a vizet se fogadta le, de tudom, amíg az anyatej van túlnyomó részben, igazán fölösleges is, ha ő nem kéri.

Tehát csak lassacskán haladtunk, 7 hónapos korára se váltottuk ki a tízórait, max. 20-30 miliket evett, a többi anyatej volt. De én nem izgultam továbbra se, hagytam, hogy ő döntsön, miből mennyit eszik. Ekkor elkezdtem adni a zöldségeket is. Ez se ment gyorsabban, 1 hónap alatt ezt se váltottuk ki. Tehát már 2x kapott szilárd ételt a szopi előtt.

8 hónapos volt, mikor bevezettem a húst is... Na, ezt már jobban tetszett, húsos kajából akár fél bébiételnyit is bevágott (csak viszonyítás miatt írom). De a cicizés továbbra is megmaradt... 1 éves volt, mikor végre tízórai és uzsonna után nem kért cicit... ugyanekkor már szívesen itta a vizet is, ha megkínáltam.

Most már 2,5 éves és szívesen megeszik mindent, nem válogat, de továbbra se nagyétkű. 2 éves kora után hagyta el a cicit, addig bizony alvás előtt még kérte:) Én úgy gondolom, nekünk kell igazodnunk a gyerekhez a hozzátáplálás során. Tudja ő, hogy mi tetszik, mi nem, mennyire éhes, szüksége van-e bizonyos dolgokra vagy sem. Ha nem erőltetünk semmit, hagyjuk, hogy ő irányítson, akkor később sem lesz gond az evéssel. Viszont, ha érzi rajtunk, hogy feszültek vagyunk, mikor leülünk őt megetetni, akkor ő is feszültté válik, csak gond lesz és kín az evés még évek múlva is...