Ti ezt elítélitek, hülyeségnek tartjátok?
Most vagyok 23 éves, a TF-re járok főiskolára.
A párommal már 7 éve együtt vagyunk, meg volt már az eljegyzés is. Elég kései gyerek vagyok, apukám már nem él, anyukám meg már nagyon beteg, és nagyon szeretne egy unokát,egyke vagyok, így ezt nem kéne teljesítenem.
Felkészültnek érzem magam szülésre, és a gyereknevelésre, a neveltetésemből kifolyólag. Viszont ha nem motoszkálna minden egyes nap a fejemben az, hogy az anyukámat boldoggá tegyem, nem szülnék ilyen fiatalon, diploma,munka nélkül.
A párom is szeretne már gyerek, ő 27 éves, és rendes jól fizető állása van, szóval anyagi gondjaink sem lennének.
Szeretnénk ezt a kisbabát, de néha úgy érzem, várnék még vele, ami a koromat illeti, a hozzáállásommal nincs gond, és anyukámnak is megszeretném adni az utolsó csodát az életében.
Mennyire tartjátok ezt rossz dolognak?
Kaphatok majd a későbbiekben rosszalló véleményeket ezért?
válasza:
válasza:Én inkább szép dolognak tartom, mintsem rossznak, viszont kérdéses, hogy a későbbiekben hogyan fogsz erre visszagondolni. Csak akkor szülj, ha valóban szeretnétek és minden adott hozzá. A diplomát gyerek mellett is le lehet tenni, ez ne tartson vissza. Gondold át, hogy teljességgel tudnád e szeretni a gyereked anélkül, hogy az járna a fejedben, hogy azért szültél, hogy anyudnak megadd az utolsó csodát.
Ha nem hangoztatod, hogy miért vállalsz gyereket akkor nem is kaphatod vissza a későbbiekben sem. Ám ha mindenkinek elmondod, akkor meg van az esély.
Az az igazság, hogy egy évvel ez előtt, a felelőtlenségünkből kifolyólag teherbe estem,nagyon örültünk neki, bár akkor még tervben sem volt a gyerek, ekkor közölte velem anyukám, hogy ő mennyire örült volna, ha a karjaiban tarthatná egyetlen unokáját. Spontán vetélésem volt. Akkor úgy döntöttünk nem próbálkozunk, megviselt egy kisbaba elvesztése, akkor is ha nem tervezett baba volt.
Én soha nem szülnék csak azért, hogy mást boldoggá tegyek vele.Szeretném ezt a kisbabát. Szeretem a gyerekeket is, nem véletlenül készülők testnevelő tanárnak :-) Csak érdekelne a véleményetek, hogy ti erről mit gondoltok?
Pontosan ezért, szeretném a kisbabát, csak az egész családunk, barátaink tudja, hogy anyukám mire vágyik, és nem szeretnék konfliktust meg nézeteltérést azért, mert azt hiszik, csak miatta csinálom végig, az nekem sem tenne jót.
válasza:Ezt csak Te tudod, Te érzed.
Én ilyenkor azt szoktam mondani, hogy sosem lehet tudni, mennyit kell várni a babára.
Lehet, hogy elsőre összejön, de az is megeshet, hogy éveket kell várni rá. Akkor viszont bánja az ember, hogy miért nem "kezdett hozzá időben a dologhoz".
Nem egyszerű, az biztos.
Jól át kell gondolnod, hogy mit szeretnél igazán.
És úgy, hogy azt a dontést később ne bánd meg!
Az pedig, hogy ki mit mond (rosszalló vélemények), nem kell vele foglalkozni, mert senkinek semmi köze hozzá!
válasza:Most olvastam el a kommentedet.
Háááááát, én nagyon úgy veszem ki a szavaidból, (úgy érzem), hogy "oda" bizony jó lenne már egy baba! :-)
válasza:Előre leszögezem, nem biztos hogy nálatok is így lenne ahogy velem történt. Az én anyukám is nagyon beteg lett nem is volt annyira idős (54 éves) bíztunk benne hogy meggyógyul, és mi is bevállaltuk a párommal (ma már a férjem) az akkor "besikerült" bébit.Ez is sokat nyomott a latban hogy hátha anyum találkozhatna még vele.
Nem jött össze, meghalt mielőtt megszületett volna a kisfiam.
Rengeteg feladattal, felelősséggel, sok gonddal és feszültséggel jár a babavállalás főképp első pár hónapja és engem a gyász meg a rám szakadt felelősség és egyedüllét (hogy a férjemen kívül nincs kihez fordulnom, főleg idősebb nőre gondolok aki tapasztalataival segíthetett volna) totál padlóra küldött. Mondjuk hozzátartozik, hogy a kisfiam amúgy is sírós, hasfájós kis ideges baba volt:)
Tehát lehet hogy ha egy eszik-alszik típusú babát fogok ki, nem akadok ki ennyire.
De többször is úgy éreztem azóta is hogy várnunk kellett volna még a gyerekkel, pedig mi 28 és 25 évesek voltunk a párommal szóval annyira nem is fiatalok, és mindkettőnknek megvolt már a diplomája és már dolgoztunk. (viszont nem éltünk még együtt, a baba érkezésekor rendeződtünk egy városba meg egy lakásba).
Úgyhogy még egyszer kezdeném, leküzdeném magamban a baba iránti vágyat még egy kicsit és jobban sínre tenném az életem.
Azóta már van egy kislányunk is, nem nélkülözünk nem éhezünk meg semmi, és boldog is vagyok velük, hiszen csodálatos ha gyerekei vannak az embernek, de bőven ráértem volna ezzel 28-30 éves korom körül. Most vagyok 31 és már két gyerkőcöm van, 6 és 3 évesek, a legtöbb barátnőm meg mostanában várja az elsőt. Nem ez mondatja velem hogy várni kellett volna, ezt csak úgy pluszként írtam le.
Ja és hozzátenném,hogy bennem is megvolt a vágy már kicsi gyerek korom óta hogy na akkor nekem az lesz a feladatom hogy anyuka leszek:) És alig vártam hogy nekem is legyen.Szóval tudom mit jelent vágyni egy babára.
válasza:Ez nem az a kategória, hogy "elítélem", vagy hülyeségnek
tartom, de semmi esetre sem tartom jónak:
Nem is tudom már ki mondta, melyik pszichológus, de nagyon jól megragadta a lényegét, hogy:
Egy gyerek születésének nem kell, hogy "oka" legyen. Mert ha van ok, pl. nagymama szeretné, párodat akarod boldoggá tenni, kifutok az időből máskor úgyse lehet, amúgy sincs munkám, akkor szülök és hasonlókra gondolok. Akkor az van, hogy amint az "ok" megszűnik, már esetleg megbánja az illető és nem tud teljes értékű szülő lenni. Az első pedig aki ezt megsínyli, a gyerek.
Vagyis ha a gyerekednek a legjobbat szeretnéd adni, akkor akkor kell, hogy jöjjön amikor nincs rá magyarázat, csak egyszerűen mindketten, mindenféle megmagyarázható ok nélkül akarjátok.
Te magad is mondod, hogy ez nincs így, még nem jött el az ideje
válasza:Vagy a kommented alapján talán mégis?
Az ne foglalkoztasson, hogy esetleg mások máshogy értelmezik a szituációt, úgyse tartozik rájuk
válasza:Szerencsés vagy, nálunk pont fordítva volt: mi nagyon akartuk a babát, a család meg nagyon ellenezte.
És persze mondanom sem kell, nincs nő a világon, akinek ne dobbanna meg a szíve, ha ott áll a pozitív teszt fölött. Hogyha pedig a családdal sem kell "megküzdenetek" akkor mindenképpen.
(Nálunk is hasonló kifogások voltak: még nincs meg a diplomám, és nem dolgoztam eleget a gyed-hez.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!