9-10 hónapos babával egy gyerekes anyukák, hogy telik egy napotok? Nem a babáé, a tiétek!

8,5 hónapos a babám, ha nem baj, írok. :)

Szóval reggel felkelek, rendbe szedem magam, elkészítem a reggelinket. (A férjem elmegy fél 7-kor, ő nem eszik itthon.)

Ha még nem ébred fel a kislányom, akkor leülök a géphez.

Felkel, megreggelizünk, felöltöztetem, leteszem a szőnyegre, én meg nekiállok főzni. Ha épp nem kell főzni, akkor leülök a kanapéra, onnan látom a kicsit is, meg a TV-t is. Általában beteszem valamelyik kedvenc sorozatomat, mert ha közben leülök mellé játszani, akkor is tudom követni az eseményeket. :)

Délelőtt 11 körül alszik el, ilyenkor ideülök a géphez, netezek. Vagy olvasok, vagy filmet nézek. Közben ha esetleg lejárt mosás, akkor kiteregetek. Ilyenkor az ebéd már mindig készen van.

Ebéd után elmegyünk együtt vásárolni a babámmal. Aztán amikor visszajövünk, akkor sétálunk kicsit, nekem is jót tesz.

Délután is alszik kicsit, olyankor megint netezek, olvasok.

A férjem 5 körül ér haza. Ilyenkor vagy áthívjuk szintén babás barátainkat, vagy mi megyünk át hozzájuk.

A férjemre általában este jut időnk egymásra. Hétvégén meg szinte egész nap együtt vagyunk. Olyankor is sokszor csavargunk, persze hármasban.

Nagyszülők és rokonok híján a lányomra hetente 2x bébiszitter vigyáz délelőtt 10-től 2-ig. Addig én ügyeket intézek, elmegyek tornázni, bevásárolok, ilyesmi.

Amikor ébren van a kicsim, akkor is elég sok mindent meg lehet mellette csinálni. Amíg porszívózok, meg felmosok, addig a hintában szokott nézni. Amikor készülődünk el otthonról, akkor beviszem magammal a fürdőbe, ő játszik, én sminkelek, felöltözök.

Hajat mosni is sokszor akkor szoktam, ha ébren van. Bejön velem, pakol a szőnyegen. A hajszárítót meg egyenesen imádja. :)

Szóval amire szeretném, arra szerencsére van időm.

Most szombaton a bébiszitter vigyáz majd a csöppre, mi megyünk a férjemmel nagybevásárolni. Karácsonyi ajándékok, ruhák magunknak, ilyenek. Sajnos kettesben nem nagyon járunk sehová, mert a bébiszitterünk csak délután 4-ig szokott ráérni, a férjem meg ugye dolgozik. Szóval a 8,5 hónap alatt 3x voltunk el itthonról kettesben a férjemmel. Az hiányzik, de majd eljön az az idő is. :)

Nálatok hogy van?

Éppen emiatt állítottam át 9 hós lánykámat a napi egyszeri hosszabb alvásra. Két hete csináljuk így és nagyon jól bevált eddig, szépen beállt a napirendünk és nekem is több időm jut másra.

Egy átlagos napunk így néz ki:

7:30-kor kel a pici (én korábban, férjemet elindítom munkába)

7:30-8:00 ébredés után még eljátszik a kiságyban én addig kényelmesen megiszom a kávémat, addig híradót nézek, vagy átfutom az emailjeimet

8:00-8:30 kimegyünk a konyhába, reggelit készítek neki, addig "beszélgetünk", énekelek neki

8:30 leteszem a szőnyegre játszani addig én lezuhanyzom, végzek egy kis házimunkát, mosogatás, mosás, porszívózás ilyesmi, vagy ha kell hajat mosok. Ha végeztem akkor leülök vele játszani, képeskönyveket nézegetünk, mókázunk

10:00 elmegyünk sétálni, játszóterezni, babatornára

12:00 délre hazaérünk, ebédelünk, kislányom már hulla fáradt és beájul

12:00- 14:00 míg babám alszik addig én netezek, vagy vasalok vagy (mivel sokat teszveszezek) lefotózom, feltöltögetem az eladni szánt cuccokat stb.

14:00- 16:00 elmegyünk vásárolni aztán vacsorát főzök (ami másnapra az ebéd is)

16:00 uzsonnázunk kislányommal

16:30 apa hazajön (van hogy sokkal később) mókázás apával addig én még végzek egy kis házimunkát vagy éppen magammal foglalkozom, manikűr, szőrtelenítés ilyesmi

19:00 vacsorázunk

19:30 fürdés

20:00 lefekvés és alvás reggelig

Persze ez egy átlagos napirend hétköznapi, ez azért szokott változni.

Hétvégén családozunk, játszóházba járunk vagy kisbabát barátokat látogatunk meg, vagy ők jönnek.

Még soha nem "passzoltam" le a babámat senkinek, mindenhová velem megyek. Én nem igénylem még a nélküle töltött időt. Ha fodrászhoz, fogorvoshoz vagy ilyen helyre megyek, akkor apa vigyáz rá.

Nekem is sok mindenre nem jut időm, de már nem foglalkozom vele, az örökös versenyfutás az idővel csak frusztrálttá teszi az embert!

Próbálom kiélvezni most épp azt ami van, ha belefér bele, ha nem hát nem:)

Sziasztok!

Én is elrontok valamit! :) Vannak könnyebb és nehezebb napok, de néha nagyon fáradtnak érzem magam. Akkor kezdem. :)

8 hónapos a kisfiam. Reggel 7 körül felkel, megszoptatom, majd leviszem magunkhoz az ágyba, ott ugrándozik, mi kávézunk. Majd felkelünk és beteszem a járókába játszani. Én nekikezdek pakolászni (hogy hogyan van mindig annyi pakolnivaló a fene se tudja)! Kipakolom a mosogatógépet, elpakolom a férjem ruháit (imádom csinálni), mosok, ha kell. Közben a bébit már kivettemm a járókából, kevés lett a helye, kikéredzkedett így a házban felfedez, mászik össze vissza. 10 körül eszünk a babával, 11-kor elalszik. Ezalatt én is pihenek, vagy házimunkát végzek, 2 szintes a ház. 13 körül kel, 14 körül ebédelünk, majd elmegyünk itthonról, intézzük a dolgunkat. 17 körül hazaérünk, uzsizunk, majd alszik, én főzök. 19 körül együtt vacsizunk, 20 körül fürdik, majd szopin elalszik. (Napközben is többször van szopi, ha eszünkbe jut.) Éjszaka vagy egyáltalán nem kel, ami nagyon ritka, vagy egyszer, vagy hatszor, fogalmam sincs, hogy min múlik.

Sokszor érzem úgy, hogy ez a nap is eltelt, de igazából semmire sem volt időm, csak rohantam. Úgy szeretnék mindent elintézni egyszerre (posta, bevásárlás, torna, ruhavásárlás, háztartáshoz kiegészítők), de az a 2-3 óra, amit nem otthon töltünk, arra kevés. Kellene egy bébicsősz, de nem bízok senkiben, az anyukám messze van. A szemöldököm olyan, mint egy medvének, az arcom nyúzott. Nem vagyok elhanyagolt, 2 naponta hajat mosok, el kezdtem tornázni, de úgy érzem mégis összecsaptak felettem a hullámok. Amit magamért teszek, azt a pihenésem rovására teszem, pedig az nagyon rám férne, hiszen nem aludtam már végig 8 hónapja 1 éjszakát sem. De nem várhatom haza az imádott pasimat kupiba, vacsi nélkül, csúnyán, pizsiben. :)