Szülés utáni depresszió?

Kedves kérdező!Ugyanezt élem át,amit te..csak úgy érzem nálam rosszabb a helyzet és én kezdek tényleg depis lenni.De te NEM vagy az..ez inkább levertség és rossz kedv az állandó okoskodás miatt..Én is kapok belőle,de sajna még mást is...FEL a fejjel!!és kitartás!!

Sajnos én amúgy sem vagyok lelkileg stabil,így már kiskoromban voltam depressziós,és pánikbeteg is,családi gondok stb. miatt,eddig legalább 3szor kerültem mély depresszióba.Mikor megszületett a fiam,utána a kórházban kellett lenni 5 napig,megaláztak,röhögtek,hogy semmit sem tudok,nem voltak kedvesek,borzalmas volt,de az volt a legrosszabb,hogy 24 órában a gyerekkel kellett lenni,a szülés után 2 óra alvás után már odahozták se pihenni sem szoptatni nem tudtam,férjem nem lehetett mellettem,kint napokig esős idő volt,borzalmas volt.A jelei a következők voltak:levertség,rossz közérzet,hangulatingadozás délután egy bizonyos időközönként magamba fordultam,sírtam,meg akartam halni,nem akartam a gyerekkel foglalkozni sem hozzáérni,semmit menekülni akartam a férjemhez(anyukámnál voltam az első 3 hétben férjem csak hétvégén láttam),a babát okoltam,hogy nem mozdulhatok ki,szörnyen éreztem magam,egy szép,jó gondolatom nem volt,aztán este elmúlt mikor beszélhettem a férjemmel.kaptam homeopátiás bogyót hogy tudjak aludni,hogy nyugodtabb legyek,aztán ahogy a férjemmel lehettem jobb lett.Aztán vissza-vissza zuhantam,nem volt semmihez kedvem egész nap feküdtem volna,mindig volt valami bajom,mindenki aggódott,én meg szörnyen bántam hogy van gyerekem,szörnyű gondolataim voltak,nem akartam bántani de nem akartam vele lenni így örültem ha alszik.Hullámzó volt az egész nyár így telt el,aztán jobb lett,főiskola utolsó évét kezdtem egyéni tanrenddel,találkoztam a barátnőimmel,be volt osztva melyik héten melyikünk megy el napközben illetve,egy este a barátaival,és jobb lett aztán kiderült egy-két dolog z albérletről pl a csótány és a sok probléma miatt visszaestem annyira nem de nem volt egyátalán semmihez kedvem,minden zavart úgy ahogy nyáron,találtunk más albérletet(a suli idejére),jobban lettem aztán most itt a tél,néha szörnyen vagyok,de már semmi negatívat nem érzek a kisfiammal iránt,az az egész nyáron lecsengett szerencsére,engem is zavart az anyós,a sógornőm,mert persze mindent jobban tudtak (az egyiknek nincs gyereke, a másiknak meg már nagyon rég volt kisbaba a gyereke)nem vették figyelembe a kérésem,kiakasztóak voltak.Nem vagy depressziós csak a mindentudó anyósod kikészít,nagyon zavaró tud lenni,ha folyton beleszólnak az ember életébe,és ha nem hagyják békén,nem hagyják kicsit egyedül,depresszió nélkül is.

Köszönöm szépen nagyon kedves vagy! Neked is sok sikert és kitartás! :)