Mi számít önálló ülésnek?

szerintem elég nagy baj hogy ülteted a babát de te vagy az anyja te vagy felelöséggel érte.

írod hogy egyik irányba nem tud fordulni. ennek az oka hogy ülteted.

egy baba akkor tud ülni ha magátol felül annélkül hogy te egy újjadal is segítenél neki.

ez általában térdelésböl történik amikor kidobja a fenekét és lassan felnyomja magát oldalról. nekem a lányom nem térdelésböl hanem oldal fekvésböl csinálta ezt de szépen lassan egyre feljebb haladt és így 8 hósan mint egy átlago baba ülni tudott. nem dölt el, vagy ha még is tartotta a fejét és nem ütötte be.

nem is értem a doki hogy díjjazhatta hogy ülteted.

ha tényleg fontos neked ez a kérdés akkor elfelejted az ültetést innetöl és hagyod a babádat maga módján fejlödni. az ülésre még kb 1-2 hónapja van.

az agy kontrolálja a mozgás fejlödést és egy sikerélmény az egész jövöjét megalapozod azzal ha maga jöhet rá dolgokra. pl hogyan is üljünk fel. az agy apránként halad és felfedezi a világot. ha te beelözöd és mindent megmutatsz neki akkor ö az a típusu gyerek lesz akinek ha valami nem sikerül akkor dühbe gurul és eldobja a játékát, vagy késöbbiekben pl feladja amit csinál.

De igen, ez baj.

Azért nem fordul a hasára, mert ha akarja felülteted, és onnan már egyszerű hasra vágnia magát.

A fiam 5 hónaposan már egyenes háttal üldögélt, ha felültettük (persze nem tettük, max. pár pillanatra), de nem ültettük szándékosan, így szépen megtanult hátrafordulni, majd elkezdett kúszni, utána mászni, és mászásból 1 hét alatt megtanult felülni.

Nem szabadna ezt csinálnod a gyerekkel, mert így semmit nem magától csinál, csak segítséggel, teljesen visszaveted a fejlődését.

Nem mellesleg a babák többsége ahogy megtanulja tartani a fejét, már így jelzi, hogy ülne, mert szeretne jobban látni - ez nem jelenti azt, hogy szabad ültetni.

Ha békén hagynád, akkor megküzdeni minden mozgásért, és egy hónapon belül vígan forogna, mászna, felülne - így nem fog, hiszen minek erőltesse meg magát?

Nem értem, miért vagy ennyire pikírt, amikor mindenki segíteni szeretne.

Elég fura a hozzáállásod, de te vagy az anyja, úgy cseszed el, ahogy jónak látod.

De egy kérdésre azért válaszolhatnál: számodra az a sikerélmény, ha valamit, amit neked kellene megcsinálni más megcsinál helyetted?

Szerintem a sikerélmény az, amit az ember ÖNÁLLÓAN megcsinál, nem az, amit csak segítséggel tud.

És nem az ordítás a lényeg, hanem hogy neki meg kell ezeket tanulnia, és erre nincs lehetősége se, hiszen megcsinálod helyette...

Sajnálom, de nem értelek.

Utolsónak:

Dönthető etetőszékbe igen, ott evett.

De a dönthető az nem gond...

És itt nem arról van szó, hogy ne segíts, hanem hogy ne te csináld helyette!

Egyedi esetek pedig mindig vannak, de ezt nem lenne szabad ráhúznod az általánosra, ne haragudj.

És az általános az, hogy a baba azt csinálja, amire a szervezete fel van készülve. Picit lehet rásegíteni, de helyette megcsinálni nem, ez ennyire egyszerű.

És komolyan gondolod, hogy hihető, hogy az egyik gyerekednél csináltál mindent, amit nem kéne, a másiknál meg nem? Bocs, de én ezt nem hiszem el. Inkább arról lehet szó, hogy a másik gyermeked a problémákkal hálálta meg azt, amit csináltál, a másiknál meg szerencséd volt, nem lett gond abból, hogy erőltettél mindent.

Nyugodtan lepontozhatsz, de ez a véleményem, és nem veszek be mindent...