Két kisgyerekkel otthon lévő anyukák, hogy bírjátok a mindennapokat? Én néha megtudnék bolondulni.

Jaj nagyon nehezen.

Én konkrétan sokkot kaptam hogy mennyire hangos egy gyerek, ami csak akkor tűnt fel,mikor megszületett a kicsi. Állandóan feszült vagyok, a hangoskodás,kiabálás miatt, olyan nehezen altatom el a kicsit. Emiatt sokat veszekszek a naggyal, ami meg bánt...szóval nem vagy egyedül. Esti fürdetés meg altatás is tök jó,főleg mikor egyedül vagyok. 4 hós a kicsi.

Én ma kikapcsoltam képletesen a két kölköt, nagyon felbosszantottak, plusz a férjem. Szóval, ma ölik egymást, vagy játszanak, és csak alap funkció-kaja-pia-ruha, amit biztosítok nekik, ma még bájos anyának lenni pluszban nem megy.

Szívesebben rohannék ki a világból, de nem tehetem...

Idegeim azok romokban:)

Nem egyszerűűűűűű, bár most sajnos rajtuk csattan, hogy a felnőtteknek gondjaik vannak:(

2 éves s 7 hós.

a naggyal kint vagyok az udvaron, amikor délelőtt a kicsi alszik; vagy ilyenkor főzök. ebéd után a2 gyerek egyszerre alszik, nagyon jó :) ilyenkor jön az energia :))

délután mindkettővel kimegyek. este előbb a kicsit fürdetem, addig apa / mama van a naggyal, amjd ha már a kisebb alszik, után a nagyobbat fürdetem, fektetem.

ha egyedül vok, akkor a nagyobbat teszem le előbb, addig a kisebb a járókában türelmetlenkedik. ilyenkor elsumákoljuk a fürdést...

az a nap legjobb része, amikor este mindkettő alszik, és csend van.

brutál, amikor mindkettőnek sz@r napja van, egyik az egyik, másik a másik etetőszékben üvölt, mert ugye egyszerre csak egyet lehet etetni...

Na örülök, hogy nem egyedül vagyok:) Nálam nyugodtabb ember nem volt e vidéken....míg ketten nem lettek.A napjainkat jellemezve: káosz és őrület.

A nagy hisztis nagyon, egész nap ordít (22 hós), a pici refluxos, hasfájós szintén egész nap ordít (4 hós).

A nagy püföli a picit, a kutyát, köpködi a kaját az innivalót.....

A pici ha vízszintesen van ordít, de legalább nem kell altatni mert magától alszik.

Ja és panelban vagyunk, ha szar az idő vagy szeles akkor végem.

Katasztrófa, állandóan fáj a fejem az üvöltéstől és bevallom néha repkednek tárgyak mikor már nem bírom.

Na jól esett legalább kiírni magamból.

Együtt érzek veletek. Nekem a nagy 3 éves, a kicsi most lesz 1. Az eleje nagyon nehéz volt, különösen a nagy dackorszaka, de üzenem mindenkinek, látom a fényt az alagút végén.

Most már fényévekkel könnyebb. Délelőtt együtt játszóterezünk, a kicsi is mászik, homokozik, jó koszos lesz, de legalább elfárad. Délután együtt alszanak 3!!! órát. :) Képesek már együtt játszani, mindig keresik egymást. Voltak és vannak nehéz pillanatok, de most nagyságrendekkel jobb, mint amikor a kicsi született. Kitartást mindenkinek!