Ez normális vagy csak én reagálom túl? Legközelebb mit tegyek?

Én fiam is ilyen volt, mindig is, ma is ilyen bárkivel szóba elegyedik, bárkivel elmenne. Persze most már megbeszéljük és tudom figyelmeztetni hogy ez nem így működik hogy bárkivel elmegyünk. (5 éves) de kicsi korában is mosolygott, kedves volt, bárkihez odament hogy vegyék fel stb. egyáltalán nem is volt olyan korszaka mint más babáknak hogy félne az idegenektől, vagy elbújna mögém stb.

Van ilyen típusú gyerek. Annyi hogy ügyelni kell rá tényleg mert pl. emiatt nem is ijedt meg, nem sírt ha szem elől tévesztettük vhol egy pillanatra.

A lányom is elég nyitott barátkozós, de azért nem ennyire, neki volt ilyen szakasza mikor nem állt szóba másokkal, illetve több idő kellett neki mire feloldódott.

Az én lányom 15hónapos és ő is képes az utcán idegenekkel barátkozni,akár fel is veteti magát,jellemzően idős,nagymama korú nénikkel.

A fiatalabb nőket,ha szimpatikus neki inkább kézen fogja.

Viszont mostanában a férfiaktól fél,van akitől sírni kezd,főleg szakállas-bajszos férfiaktól tart.

Nekem is furcsa amikor vadidegenek felé ilyen közvetlen,de szerencsére nem válogatás nélkül,valamilyen módon szelektálja őket :),általában számomra is szimpatikusak akiket kiválaszt.