Miért mondják, hogy a 3. hónaptól könnyebb a babával? Igaz ez? Tapasztalatok?

Szerintem igen. Mondjuk nálunk inkább a 4. hónaptól volt jobb.

Addig se volt vészes, csak nem volt hajlandó egyedül eljátszani.

Ebben a korban már tudatosan mosolyog, ha foglalkozol vele, meg ügyesen elszórakoztatja magát, aktívan gügyög és elvileg még az éjszakákat is végigalussza (már ha épp nem hamarabb jön a foga).

Mi még élvezzük a helyzetet, most 6 hónapos.

Mert addigra elkezd kialakulni egyfajta napirend, már jó úton halad az egymásra hangolódás, testileg is regenerálódik az anya, és a baba is egyre többet tud, megszokta a "kinti" világot, érdeklődőbb, többet tud ébren lenni.

Igaz -e? Szerintem minden életkornak megvannak a maga nehézségei, nem igazán tudnám összehasonlítani őket (fogzás, dackorszak, szeparációs szorongás, óvodába-iskolába való beilleszkedés, kamaszkor, párválasztás, és még ragozhatnám). Szerintem ha gyerekünk van, mindig vannak nyugisabb és megterhelőbb időszakok, legtöbbször 1-1 problémakör köré csoportosulva.

Ahogy a negyedik válaszoló mondja, kinek melyik szakasz "fekszik", és mikor épp mi a nehéz.

Nekem szerencsére egyik gyerekem sem volt hasfájós, így nem volt problémás az első három hónap. Sőt, a másodiknál azt mondom, épp az első 3-4 hónap volt könnyebb, mert relatíve többet aludt még; amíg nem forgott, akárhová le tudtam tenni; egy kézben elbírtam; másfél-két órát elvolt rajtam kendőben, stb.

nálunk nem volt hasfájás

így egyre nehezebb lett csak, 11 hónapos dacos kisfiam van

s talán most a legnehezebb

az összerázódást sokkal jobban viseltem, persze este nehéz volt kelni, de én a hisztit viselem nehezebben