Mit csináltok a kiságyban alvás helyett folyton felülő/felálló babátokkal?

Én mindig várok, míg elég fáradt lesz, beteszem az ágyába, mellette van a nagy ágy, én is odafekszek, és úgy teszek, mintha aludnék. Kicsit mászkál még, mocorog, de általában max. 10 perc múlva mélyen alszik.

Ha korán próbálkozok, és még nem elég álmos, akkor ő is mindig feltérdel, és kapaszkodik. 1 éves.

Az én picim 7 hónapos, még csak kúszik, meg négykézlábra állva "hintázik"...

Este fektetés után alszik kb. 10 percet, aztán odakúszik a rácshoz, nekinyomja a fejét, és menne tovább... üvölt persze, mert nem tud.

Meg kell hülyülni tőle!

Visszateszem, akkor meg már dilis, mert nem akar aludni, inkább mászkálna.

Hát ezt eljátszotta múlt héten minden altatásnál, én meg nem tudtam, mi legyen, először engedtem neki, aztán kimaradt napközben egy alvás, utána tiszta dilis volt.

Aztán bekeményített a kiscsaj, és tegnapelőtt éjjel az egész éjszakát "veszekedéssel" töltöttük, úgyhogy most már megelégeltem.

Tegnap egész nap, nagyon határozottan visszatettem a kiságyban középre, elfordítottam az oldalára (úgy alszik el), és mondtam neki, hogy aludni kell babám.

Persze dilis lett.

Ordított.

Hát ott hagytam.

Visszamentem, újra oldalra fordítottam, és újra mondtam, hogy aludni kell babám.

Újra ordítás.

Tegnap délutáni alvásnál 40 percig tartott a dilizés, esti altatásnál 30 percig.

Viszont éjjel aludt, nem volt semmi gond, kivételesen nem "kepesztett" a kiságyban éjszaka.

Kíváncsi leszek, ma mi vár rám.

Egyébként, mióta megvan a bébi, én gyűlölöm az éjszakákat, mert sosem tudom, mi vár rám... :-)

Szerintem az aludj jól gyermekem módszer valami ilyesmi lehet.

Iszonyú nagy lelki terhet jelent, hogy sír.

De mivel csak hiszti, nem fájdalmában sír, így én erőt veszek magamon, hogy ne vegyem fel.

Szia! Megint én.

Mármint a kúszó kiscsaj anyukája.

Délutáni alvásra most tettem le.

Már csak 20 perc volt a ficergés, "kommandózás", ellenállás, hisztizés.

Aztán elaludt.

Hát nem egyszerű ezekkel a miniterroristákkal.

Szerintem próbáld meg.

De ne ringasd magad illúziókba, iszonyú nehéz.

Mármint lelkileg nagyon megterhelő, hogy sír a gyerek, bemész hozzá, "segítségkérőn" nyújtja a kezét, de nem veszed fel.

Én sok esetben nem is szólok hozzá, csak visszafordítom "altatós pózba", csittegek neki, megsimogatom, és ha hisztizik, ott hagyom.

Aztán újra bemegyek, újra ugyanaz...

De látod, csökken a szintidő!

Remélem nem csak ideig-óráig... :-)

Kedves Kérdező! Mi lett az altatási nehézségeitekkel? Sikerült megoldani? És hogyan? Nagyon érdekelne! Minden részletében megegyezik a problémám a Tiéddel, és már nem tudom, h mit tegyek!

Előre is köszi!