Tesók 2 év különbséggel? Pozitív és negatív indokokat kérnék, tapasztalt anyukáktól.

Az enyémek között 1,5 év van.

Az eleje iszonyat nehéz volt, nem is szülés után, hanem amikor a kicsi elkezdett helyet változtatni. Akkor gyakorlatilag életveszélyes háborús övezetnek nyilváníthatott volna az ENSZ és egy csapat békefenntartó kellett volna, hogy szétszedje a két gyereket. Konkrétan vér is folyt, én meg ha nem a fáradtságtól kóvályogtam, akkor hisztérikusan kiborultam, hogy szaranya vagyok.

Aztán idővel egyre könnyebb és könnyebb lett. Az egymás gyilkolászását felváltotta a békés játék. A két gyerek egyre jobban összenőtt. Tök jó programokat csinálni, mert nem egy 3 és egy 9 évest kell lefoglaljon meg alvásidőhöz igazodni, hanem fizikailag is meg értelmileg is kb. ugyanaz. Társasban is egy szinten vannak, így nincs hiszti. Míg régen egy perc nyugtom sem volt, mert ha csak pisilni mentem már kitört a háború, kb. ovis koruk óta néha úgy eljátszanak, hogy pl. egy esős hétvégi napon szinte csak enni és pisilni jöttek kia szobájukból, olyan jól elszerepjátékoztak. Én meg közben végeztem a dolgom meg pihentem.

Így utólag örülök, hogy így alakult, de az első 2-3 évben komolyan a megzakkanás határán voltam.

1,5 és 3,5 évesek, egyelőre több a negatívum. :( Nálunk a nagy elég későn érő, így még ő is eléggé kisbabás volt (pelusos volt, nem beszélt, sokat felsírt éjjel) a tesó születésekor, így lett hirtelen két babám. Féltékenykedett, verte a kicsit, életveszély volt egy helyiségben hagyni őket felügyelet nélkül. Az pedig csak tetézte a bajokat, hogy a kicsivel be kellett vonulnom egy több hetes kórházi kezelésre, amít látszólag jól tűrt, aztán ahogy hazajöttünk, brutál anyás lett, az apjával sem maradt el, a férjem nem nyúlhatott hozzá, nem játszhatott vele.

Most, hogy eltelt egy kis idő, már jobb valamivel, bár előfordul, de ritkábban bántja a kicsit, néha már együtt játszanak, a kicsi meg egyenesen rajong a bátyjáért. Reménykedem benne, hogy a kezdeti nehézségek után összenőnek, és jó testvérek válnak belőlük.

De hangsúlyozom, ezek az én tapasztalataim, az én gyerekeimmel. Sokan, főleg, akiknek érettebb a 2 éves gyerekük, nagyon meg vannak elégedve ezzel a korkülönbséggel.

7: A 2. válaszoló vagyok, és én is azt tapasztaltam, hogy gyerekfüggő. Nagyon nagyban múlik az idősebb gyerek karakterén. Ismerősöknél ahol szintén kicsi korkülönbség volt, ott láttam olyat, hogy a nagyobb békésen elvolt a kicsivel, semmi agresszió, féltékenység, anyuka vígan mindent megcsinált a gyerekek mellett.

Kérdező: bevált egyetlen módszer nincs, mindenkinél máshogy alakult ki az esti műsor. :-)

Én amíg a "nagy" beült a kádba a picit 4 hetes kora után mellette gyorsan lefürdettem, de ha nálatok ez nem megoldás, akkor ki kell tapasztalni, hogy melyik gyerekkel kezdesz, melyiknek milyen a napirendje. Aztán sokszor előfordult, hogy mire alkalmazkodtam egy helyzethez (pl. altatás), akkor hirtelen borult minden, merta kicsi már nem 3x hanem csak 2x aludt napközben és nem lehetett a nagy egy alvásával összeegyeztetni, vagy a 2 alvásból lett egy közös déli, de akkor este a picit hamarabb kellett letenni.