1 éves elmúlt a babánk, de nem hajlandó egyedül játszani. Mindig belénk kapaszkodik, minden érdekli, de egyedül egy pillanatra sincs el. Más babája is ilyen?

Köszönöm a sok választ, azért megnyugtattatok. A helyzet nálunk is éppen olyan, mint ahogy az 5-ös anyuka leírta.. Csak a baj az, hogyha a férjem hazaér este, ő is fáradt és köszönhetően a mai "családbarát" munkahelyeknek még éjszaka is dolgozni szokott. De nem panaszkodom, mert így is rengeteget segít, ő fürdeti a babát, ahogy általában az apukák, én segédkezem addig, kezdettől fogva jobban koordinálja a dolgokat, mint én. Sajnos a babánk nem szerette a hordozást, csak egyszer tudtuk benne tartani, soha többet aztán. Nem bírja a zártságot, a babakocsit is nehezen szokta meg, a kocsiülést utálja még mindig. Aludni sétálás közben szokott (így tud könnyen elaludni), ezért nem tudok olyankor mást csinálni, pedig jó két órát is alszik ilyenkor. És nem sajnos hiába a rengeteg játék, nem játszik el. Azt akarja csinálni, amit én, sőt még a wc-re is utánam jön, dörömböl az ajtón, ha becsukom... Az etetőszék csak az etetés alatt jó, utána már nyög, kiabál, visít, hogy vegyem ki. Hasfájós és bukós baba volt az elején, ezért volt sokat kézben, lehet, hogy emiatt ilyen. Egy nagyon éber gyerek, minden mozdulatra, hangra figyel, nem könnyen lehet elszédíteni. Nekem az nem vigasz, ha valaki egyedül négy gyerekkel jól elvan. A gyerekek különbözőek, az enyém mellé egy egész cirkuszt alkalmazni lehetne, ha lenne annyi pénzem :-) Ja, és azért vagyok ilyenkor is fenn, mert ilyenkor pakolok el a konyhában, (még) főzöm ki az üvegeit, vacsorázom, zuhanyzom és leülök a gép elé fenntartani szociális kapcsolataimat, ügyintézés és szörfölés. Napközben semmire nem jut idő. Néha sütök is este, szóval ilyen luxust is megengedek magamnak. Olyan szempontból viszont elkényeztet, hogy éjszaka nem kell hozzá felkelni és reggel 8 előtt nem ébred. Még olyan kérdésem lenne hozzátok, hogy a formabedobós játékkal hogy áll a babátok? És a tietek szokott erőlködni annyira csak úgy, hogy vörös lesz a feje is tőle? Morogni, nyögni szokott-e? A mienk most ezt is csinálja :-(

Köszönöm az újabb válaszokat! 5-ös anyuka, én arra jöttem rá, hogy az állandó fel-és levételnél azt akarja elérni, hogy vigyem el valahová máshová a lakásban. Ha felveszem és nem mozdulok, újra le akar menni. A formabedobót ő próbálgatja, de csak ha én adom a kezébe a játékot és ha aktív vagyok, de nem akar fejlődni benne. Minden este az az érzésem, hogy a mai nap is úgy telt el, hogy semmi hasznosat nem csinált. Nem korai még a dackorszak? Újabban nem lehet pelenkázni, rugdos minket, öltöztetni sem hagyja magát, az egész nap egy küzdelem vele. Újabban enni sem akar, nem nyeli le a falatot, csak gyűjti a szájában, mint egy pocok. Semmi sem jó neki, ha lerakom, akkor sem csinál semmit, csak csimpaszkodik. Nálunk is nyavajgással telik a nap:ha öltöztetem, mert megyünk, ha vetkőztetem, ha pelenkázom, ha etetés van, vagy ha nekem akad tennivaló. A pelenkát is ráncigálja magán egyre gyakrabban, gondoltam rá, hogy talán el kellene kezdeni bemutatni neki a bilit. De olyan sajtkukac, hogy gondolom, azon sem maradna meg. Újabban magában is beszél és mintha a padlóhoz beszélne, mutogat neki, ilyenek, néha csak úgy üt egy nagyot és nyög egyet, szóval az egyik aggodalomból esek a másikba. Normális ez a fajta "kommunikáció" egy egy évesnél? Mikor hagyja el ezeket a furcsa viselkedéseket?

Én beleéneklem az ételeket szó szerint. A kedvenc énekeit éneklem, grimaszolok hozzá, amit csak lehet. Igazából mindenevő volt, de az utóbbi időben kicsit finnyás lett, olykor nem is akar enni olyant sem, amit azelőtt nagyon szeretett. Ilyenkor kornyikálok egy sort, bohóckodom hozzá, elé teszek egy kis játékot. Az utóbbi időben elkezdett egyedül is játszani végre! Viszont ha eliszkolok, azonnal észreveszi és nem játszik tovább. A konyhában is elkezdte rámolni a szekrényt, annyira örültem neki, mert eddig teljesen passzív volt :-) Mostmár ha újra vágyik, többször keres ő saját magának elfoglaltságot. Viszont ha elviszem valahová, nem marad meg a kocsiban, kézbe kell venni, mint régen, kommunikálni kell vele, megmutogatni mindent. Irigylem azokat az anyukákat, akiknek a babája szépen nézelődik a babakocsiban. Az enyém akkor is igényli az interakciót.