Más is van itt, aki ilyen gátlásos?
Szóval világéletemben nem tudtam mit kezdeni a gyerekekkel...ha olyanhoz mentünk, akinek kicsi gyerekei/babája van, egy mukkot se tudtam szólni. Mégis mindig is vágytam a babára.
Most van egy lányom, 7 hónapos. Ha kettesben vagyunk, nagyon jól elütjük az időt...beszélgetek vele, játszom vele, vagy csak nézem amit csinál, mindenféle gátlás nélkül hisz ő olyannak szeret amilyen vagyok :) De tény, csendes típus vagyok, de igyekszem hozzá sokat beszélni mondókázni stb.
Aztán jön a mama, vagy apa, vagy bárki, és alig tudok vele játszani, más előtt. Fusztrál az egész, hogy jól csinálom e hogy mit gondolnak, hogy hogy van felöltözve, hogy én hogy vagyok felöltözve, tudom nem kellene ilyenekkel foglalkozni de ez van. Ráaádsul az apja rá is tesz egy lapáttal, mert mindig zaklat, hogy beszéljek hozzá többet, meg nem elég kreatívan töltjük az időt...meg hogy nem akarja hogy ilyen kis csendes lány legyen mint én...és hát igaza is van tudom, de aki hasonlóan gátlásos, az jól tudja, minél jobban mondják ezt nekem, annál jobban fusztrál, annál görcsösebb leszek, és még háromszor annyira gátlásosabb mint előtte..
hogyan lehet ezt leküzdeni....tényleg ő is olyan mimóza lesz mint én?
válasza:én is csendes vagyok, rajtam mégis azért akadnak ki, hogy magyaráom, hogy miket kell csinálni a babával, miket nem, mert fejlesztő, ill. káros...
szóval még én osztom az észt, hogy nehogy ültetni merjék, meg állítani, meg azért is szólnom kellett hogy tartsák már a fejét!
a helyedben én is ezen lennék, a baba érdeke, biztonsága lenne előttem, na meg persze hogy tőlem tanul, ha én szerencsétlen vagyok másokkal, mit fog tanulni tőlem..
válasza:
válasza:rendes a férjed,hogy így beszól...csinálja ő jobban,meg kreatívabban..
a többiek is (mama,papa stb) szóltak már mert nem járatod folyton a szádat/vagy a gyerek ruházatára megjegyzést tettek? ha nem,akkor nem értem,miért frusztrál.
meg különben is,ha látogatóba mennek,akkor foglalkozzanak ők vele egy kicsit
a férjem nagyon ügyesen tud vele játszani, akkor is ha én jelen vagyok.. kettőnk közül ő sokkal talpraesettebb, vezéregyéniség, ez tény, jól csinálja az apaságot, tényleg úgy gondolom hogy igaza van. Csak hát ettől még nem tudom hogyan vethetném le a gátlásaim...
kedves első, tudom mi a dolgom, anyából vagyok hidd el, tudom hogy az egészsége fontos, és rá is szólok, ha nem tartják a fejét, vagy nem jól fogják, vagy olyat tesznek vele ami nem tetszik. Nem ebben vagyok gátlásos, nem is értem honnan vetted, talán nem egyértelmű a kérdésem.
Tehát kimondottan a játékban vagyok gátlásos, meg abban hogy elég tiszta, rend van e, szépen fel van e öltözve stb. Ha jönnek látogatók, akkor ők játszanak vele elsősorban, de akkor is az jár a fejemben, hogy ha nem szólok bele, csak nézem, akkor majd biztos azt gondolják, hogy amikor kettesben vagyok vele, akkor sem szólok hozzá...ezért kényszeredetten elkezdek makogni hozzá, de olyan bután érzem magam.
tudom nehéz ezt olyannak megérteni, aki nem gátlásos. Nem véletlen szól a kérdésem azokhoz, akik olyanok mint én.
válasza:Ilyen vagyok én is.
2 éves múlt a lányom, de mai napig ilyen vagyok.
Ha kettesben vagyunk, akkor meg tudok előtte nyílni maximálisan, bohóckodunk, szeretgetem, becézgetem, de ha valaki más is jelen van, legyen az akár a nagyanyja, vagy más közeli hozzátartózó, akkor még azt sem bírom kimondani neki, hogy szeretlek, vagy cicamica és hasonló becéző szavakat.
Az apja egyedül hagyott mikor a lányom 2 hónapos volt, ez furán hangzik, de az anyaságomnak nagyon jót tett, mert addig ott volt ő, a mintaapa, mert tényleg csodásan bánt a lányunkkal, én meg sosem értettem a gyerekek nyelvén, ha itthon volt, alig foglalkoztam vele, mert az volt benne, biztos azt gondolja magában milyen esetlen vagyok, mennyire nem értek a gyerekekhez.
Persze sose gondolt ilyet, ez csak az én beteg agyszüleményem volt.
Nos, ahogy egyedül maradtam, minden teher rám szakadt, de hálás vagyok érte, mert így igazán anyává tudtam érni, bár tény, még nem tökéletes, hisz mint említettem, társaságban a mai napig nem merem kinyilvánítani a törődésem, szeretetem a lányom iránt, de legalább míg kettesben vagyunk igazán önmagam lehetek vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!