Anyukak, ti mit szolnatok, ha valaki ugy allaitana be hozzatok babat latogatni, hogy vele van a kutyaja de nem beszelte meg veletek elore?

Nekem nem lenne vele bajom, hozza csak; ha nem szeretnéntek a gyerek közelébe engedni, zárjátok ki a szobából, de az égvilágon semmi sem történik, ha odamegy, megszagolja.

Kutya-cica mellett nőttem fel (néha megrágcsáltam egyikmásik farkát, a németjuhász szőrébe kapaszkodva tanultam járni... pedig koraszülött voltam, pusz majdnem meghaltam szülés után), 26 vagyok semmi bajom... ja de! Máig jó, ha egy évben kétszer vagyok náthás, influenzát soha nem láttam, láz 5 évente max...

De te írod, hogy nem szívleed a kutyákat, úgy érthető a negativitásod.

Az meg egy másik, hogy én olyan helyre alapból nem vinnék kutyát, ahol utálják, mert pfátlanság a másik felé.

Utsó voltam.

Hamarabb volt kutyánk, így érthetően a lányom kutya mellett nő fel az első naptól kezdve, nekem ezzel nincs bajom.

De mégha előre megbeszélném az illetővel se mennék kutyával babanézőbe, értesítés nélkül meg egyenesen bunkóságnak tartom.

Beleélve magad a te nézőpontodba, miszerint utálod a kutyákat és félted az újszülöttet, én egyértelműen kijelenteném, hogy a kutya nem jöhet be a lakásba, kösse ki a lépcsőházban, vagy a kerítéshez, ha ezt nem akarja akkor menjen haza és legközelebb kutya nélkül érkezzen.

Én kutyás vagyok, nagyon szeretem. DE! Ha valakihez babalátogatóba megyek, ráadásul újszülötthöz, az azt jelenti, hogy jól ismerem az illetőt. Tehát tudom, hogy nem szeretni a kutyákat. Így nagy bunkóság kutyával beállítani.

Ha ő ilyen, te is megmondhatod, hogy a kutya vagy kint marad, vagy jön máskor, amikor nem hozza magával.

Ennyi.

A saját kutyámat bármikor a gyerekem közelébe engedem, de idegent soha!!! Nem ismerem az egészségi állapotát, így bármit elkaphat a gyerek tőle. Nem is engedem, hogy 2 évesem más kutyákat simogasson.