Van itt olyan, aki nem akar második babát?
Ha van, akkor miért nem?
Nekem van egy kisfiam, három éves, dacos, öntörvényű, hisztis, nem könnyű vele. Nem hangzik jól, de nem igazán csinált kedvet a kistesóhoz. A fêrjem szeretne még egyet, de én úgy érzem képtelen vagyok ezt még egyszer végigcsinálni. Lassan ovis, most már kicsit könnyebb vele, lassan elkezdhetnék végre egy kicsit magammal is foglalkozni, dolgozni, sportolni, társaságba járni, nem akarok pont most újra évekre otthon ragadni. Őszintén, elegem van picit a háziasszony, takarítónő, szakácsnő szerepből, hogy minden rám marad. Szeretem a kismanómat, imádom, a legjobb dolog ami történt az életemben az ő, de mégsem vagyok kész újra szülni.
Más is van így, vagy valami gá van velem?
válasza:Szerintem az a gond,hogy 3 évig otthon voltál,és csak most kezdtél el magaddal foglalkozni.Szerintem ezt már sokkal hamarabb lehetne,és lehet érdemes lett volna,hamarabb közösségbe adni. Nekem is egy dacos,makacs kisfiam van,már lassan 5 éves,Ő járt bölcsibe,jót tett neki,imádta.Nálunk most jön a második majdnem végig dolgozom a terhességet.Mondjuk lassan 3,5 éve dolgozom így még jól is fog esni egy kis itthonlét,de nem fogok 3 évet maradni az tuti sok lenne.
Nincs gáz Veled,nem muszáj azonnal vállalni a másodikat,menj vissza dolgozz kicsit,aztán kialakul.
válasza: válasza:Mi nem szeretnénk második babát. A legfőbb ok, h most teljesen jól érezzük magunkat így. Amúgy: én nehezen viseltem az éjjeli keléseket, sok gond volt a szoptatással. Pontosan tudom h ha lenne még egy gyerekünk, a kisfiunkra alig jutna idő. Ráadásul semmi segítségünk nincs, a férjemmel csak egymásra számíthatunk.
És van a háttérben érzelmi ok is: a férjemnek és nekem is fiatalabb testvérünk van, amit mindketten nagyon rosszul éltünk meg gyerekkorunkban. Mindkettőnknél a kistestvér volt a nagy favorit. Szóval eleve van bennünk egy adag rossz érzés. Én nagyon félnék attól, h ugyanolyan lennék mint a szüleim. Vagy pont emiatt a második gyerek szenvedne hatranyt.
Ettől függetlenül nem merem mondani, h ez nem fog változni. És ha véletlenül teherbe esnék, semmiképpen nem vetetnénk el.
válasza:Vidéken élünk, itt nincs bölcsi, de megvan a böjtje annak,hogy nem jár közösségbe, de ez már más kérdés.
Én se vetetném el ha jönne, de védekezünk :)
Önzőnek és magányosnak érzem magam, úgy ahogy a kettes is írta, ez valami őrület 3 év volt. Mindenki azt várja el, hogy egy anya az legyen boldog, mosolygós, áldozza fel magát 5-6 évre akár, de én már hülyét kapok. Évek óta macinaciban vagyok, alig megyek valahova, teljesen elszoktam az emberektől, a társaságtól,magányos vagyok, egész nap egyedül a gyerekkel, a férjem csak este ér haza, hétvégén is dolgozik, lazítani akarok, újra élni egy kicsit, és ezek miatt a gondolataim miatt azt érzem, hogy totál önző módon gondolokodok. Ne tudom megjön-e a kedvem valaha, hogy ezt újra végigcsináljam :( A férjem viszont nagyon szeretne még egy babát.
válasza:Én a 3.-kal vagyok így. A kicsi 3 hónapos, a nagy 4. A nagy nagyon rossz. Nem tudom,hogy féltékenység, vagy dackorszak, vagy csak szimplán elkapattuk, de kiakaszt. A kicsi hasfájós. Néha úgy érzem nem vagyok ura az életemnek, és sokszor csak túlélem, és nem megélem a napokat.
Nekem is hiányzik már jó pár dolog. Mondtam is a férjemnek,hogy véletlenül sem lesz 3.
válasza: válasza:Mi nagyon szerettünk volna, úgy indultunk neki, hogy több gyerkőcöt szeretnénk. Aztán az első babánkkal mindent jól "bekaptunk", pár hónap szoptatás után szopi-problémák, hasfájás, nyűglődés, több, mint 2 évig éjszakáztam vele. Élő halott voltam kb, ekkorra derült ki betegsége, amire én már gyanakodtam ,csak folyton leintettek...Azóta könnyebb vele, persze most meg 3 éves dacos-hisztis, nagyon erős akaratú karakteres gyerek. Nem egyszerű vele, ezt mindenki aláírja, aki foglalkozik vele :)
Segítségem nincs, férjem kétfelé dolgozik, szülők messze és még messzebb. Rokon, úgy igazi barát nincs, mert nem rég költöztünk.
Én 2 évig váltig állítottam ,hogy soha többet ezt a borzalmat még egyszer (borzalom alatt azt értem, hogy nem aludt a gyermekem, semmi intim szférám nem volt, nem volt 3 egybefüggő órám pihenni még este altatás után sem, nappal sem aludt. Egy szó, mint száz, 3 évesen többet alszik, mint előtte bármikor).
Mivel most kicsit kiegyensúlyozottabbak lettünk, én belevágtam engem érdeklő dolgokba, amíg alszik, azzal foglalatoskodom. Végre érzem, hogy vagyok ÉN is egy kicsit, nem csak egy 0-24 állandó robot, aki kiszolgál.
Persze mostanra megért bennünk, hogy szeretnénk kistesót :D
válasza:Mindenkinek rossz, és mégis sokan bevállalják! Lehet, hogy megváltozik a véleményem egyszer, de most mindenképp dolgozni fogok pár évet.
Utolsó, ezaz! Nekem is lennének, illetve vannak a karrieremmel kapcsolatos céljaim, de 31 vagyok, ha újra kiesek a munkából évekre, akkor kb elkapálhatom magam...
Attól viszont nagyon félek, hogy nagyon megbánom, ha nem szülök még egyet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!