Miért ellenzik olyan sokan az együttalvást?

Tudod, olyankor ellenzem, mikor anyuka panaszkodik, hogy a FÉRJE miért nem veszi már észre magát, a 3 gyerekkel együtt nem férnek a hitvesi ágyba, apa meg nem hajlandó kiköltözni a nappaliba, pedig akkor ő a 3 gyerekkel szépen ellenne ott... A gyerekek nem hajlandók az ágyukban aludni!

Szerintem a gyereknek a saját ágyában, a férjnek és a feleségnek KETTESBEN a hitvesi ágyban van a helye.

Akkor van gáz amikor a gyerek már nem pici és még mindig nem lehet "kirugdosni" a közös ágyból.

Nem egy ismerősömnek a 9-10 éves gyereke még mindig köztük alszik.

Én is aludtam a gyerekeimmel amíg picik voltak.Tudom milyen jó érzés, de nehéz megtalálni a határt, hogy mikor kell őt kitessékelni hogy ne maradjon ott felnőtt koráig :)

Mi kezdettől fogva betettük a saját ágyába, a saját szobájába. A 140-es ágyunkon el nem tudtam volna képzelni még őt is magunk között, úgy, hogy mi is többször "verekszünk" éjjel. De ha nagyobb lenne az ágy, akkor sem vettem volna magunk mellé. Én nem akartam volna olyanra rászoktatni, amiről később le akartam volna szoktatni, de nagyon.

Arról nem beszélve, hogy el nem tudnám képzelni a babámat abban az ágyban, ahol szexelünk. Pláne nem mellette. B.

Azért, mert vannak veszélyei. Pl:

véletlenül rákerül anya v apa takarója, és megfullad, az akár kilenc hónapos is, v

aki nagyon mélyen tud aludni, szintén ráfordulhat babájára stb

Ami minket illet, újszülött korában a hajnali etetés után magam mellett hagytam, de ekkor már nem igazán aludtam. Jó volt hallgatni a szuszogását, de leszoktam róla, mert én nagyon mélyen tudok aludni, és féltettem a babát. Plusz mi használtunk légzésfigyelőt, mert megnyugtatott minket, saját ágyunkban az pedig nem működik. Végül, szépen aludt a maga ágyában, ma meg ott tartunk, h ki is költöztünk a szobájából, mert így nyugodtabban alszik.

140-es ágyunk van, oda nehezen fért volna be a pici. Sosem aludt velünk egy ágyban, csak egy szobában az elején.

Szerintem mindenki úgy csinálja, ahogy akarja, nekünk így volt jó. Reggel, ébredésnél gyakran odavettük magunk mellé játszani, ma pedig, hogy már több, mint fél éve járni is tud, maga jön oda. Viszont este és délután szó nélkül megy a saját ágyába aludni, mert tudja, hogy az az övé. Így mindenkinek kényelmes, és nem kellett küzdeni az átszoktatással.

Most jön a második babánk, vele is így fogjuk csinálni, egyszerűen azért, mert nálunk ez bevált és így tartjuk jónak. Mellesleg a fiam nagyon bújós, és rengeteget szeretgetjük, tehát nem vagyunk rideg szülők.