Tényleg rossz minden amit Anyukáink csináltak?

Nyugodtan röhöghetsz, de én most sokat gondolkodtam, hogy vajon mit hogy csinált az ősember. Ugyanis a baba nem úgy születik, hogy alkalmazkodott az őt körülvevő civilizációhoz.

Van, amivel kapcsolatban szkeptikus voltam. Ilyen pl. a hordozókendő. Kipróbáltam. Kényelmes, praktikus, nagyobb szabadságot ad, mint a babakocsi, a pici is szereti. Miért ne használjuk? Azért, mert anyám nem ismeri?

Hozzátáplálással kapcsolatban már most olvasgatok, hogy képben legyen. A nagy melegben kínáltam teával: nem kell a babának. Kiköpi a cumit is. Nem fogom bdleerőltetni a szájába egyiket se. A súlya jó, rengeteg a pisis pelus, ha kevés lenne a tej, meginna mást is. Valószínűleg ő jobban tudja, mire van szüksége, mint az összes szakértő együttvéve.

Úgyhogy maradok annál, hogy az ő jelzéseit követem. Amíg egészséges, vidám, jól fejlődik, addig annyira rosszul nem csinálhatom.

Persze bennem is vannak kételyek, hisz mindenki a legjobbat akarja a gyerekének.

Mi külföldön élünk, Belgium. Megdöbbentem itt sok dolgon. Kezdve a K vitamin adagolását, amit itt csak 10 hétig kell adni, de hetente (otthon havonta, amíg szopik a pici). D vitamin napi 4 csepp, nem 1, mint otthon.

Hozzátáplálás. Zöldséggel kell kezdeni, mert a gyümölcsben túl sok a cukor, és kevés a kalória. Eper, málna, déligyümölcs mehet 6 hónapos kortól, ha zöldség indult 4 hónaposan.

Mozgásfejlődés. Majd csinál mindent a baba a maga ütemében, nincs gyógytorna, "dévényes" főleg nyilván nincs.

És még sorolhatnám. Ugyanúgy XXI század, Európa 😀

Szóval abban sem kell annyira biztosnak lenni, amit éppen most tudunk. Anyumék pont ugyanilyen biztosak voltak abban, hogy a csecsemőnek kamillatea kell, hogy fertőtlenítse a bélrendszerét.

"És minden minden rossz amit régen az Anyukáink csináltak."

Az én anyukám semmi rosszat nem csinált. Nem járatott, nem dugott bébikompba, nem táplált hozzá korán, hanem 6 hónapig csak anyatejet adott (annak ellenére hogy a zárómon az állt bőségesen teáztasson). És nagyon örülök hogy egy olyan korban, amikor még nem volt internet, is tudta ösztönösen hogy mi a jó.

33 vagyok.

szerintem a baba igényeit kell figyelembe venni. ha neki nem kell a cumi kiköpi, ha nem érzi magát kényelmesen a hordozókendőbe/csatos hordozóba stb ficánkol és sír, ha nem tetszik neki valami úgyis jelzi!!

nekünk tápszeres a baba/mit ne mondjak nehezen fogadta el a férjem családja (az én anyukám meg rugalmasan azt mondta: ha nincs tej nincs más választás, Ő nem erőszakoskodott) igen használunk játszó cumit mert megnyugtatja(ezt már a születése után a kórházban láttam hogy szükség lesz rá és persze nem nem fogja kérni mint azt sokan mondják hogy nincs olyan hogy a baba igényli, kell a neki a cumi, neked kell rájönni. ezek a cumik már más kialakításúak, illetve időben le kell szoktatni őt róla.

igen itatjuk teával, mert sokat izzad és ha egy ici-picit meglangyosítom akkor iszik is belőle :)

az idő halad, az orvostudomány sokat fejlődik, és amennyire lehet, gondolom próbálkoznak pár dologgal hogy egyes betegségeket(gerincferdülés, allergia) hogyan lehet megelőzni.szerintem ebben öröklődés is benne van.

nekem mondjuk mondta a védőnő, hogy ne használjam a gyereknek a pólyát(hagyományos régi pólya) mert hogy gátolja a mozgásban.mi???? nemm éjjel-nappal van benne és az első hónapban nem mozog még úgy.

mindenki hagyatkozzon a gyerekére és magára!!

2. Vagyok

Ezzel meg úgy vagyok, hogy semmi közöm hozzá, hogy ki hogy neveli a gyerekét. Valószínűleg ő azért csinálja másképp, mert szerinte az a legjobb. Lehet, hogy sose derül ki, kinek volt igaza.

Ahogy írtam, bennem is vannak kétségek. Inkább megkérdezem, ő miért így csinálja. Lehet, hogy belegondolva igaza van. Aki erre annyit tud mondani, hogy "azért, mert anyám is így csinálta", az nem indok számomra.

Aminek lehet, több forrásból nézek utána. Altatás, szeparációs szorongás, stb. Több nézőpont van és sokféle tanács/módszer. Ami a döntő nálam, az mindig az, hogy mennyire válik be a gyerekemnél.

Mondjuk én eleve nem úgy állok hozzá, hogy 2 hetes gyerek átesik egy komplett kiképző táboron: órára eszik, alszik, meg se mukkanjon a sarokban. Szerintem pont azért vagyok itthon gyed-en, hogy vele foglalkozzak éjjel-nappal, amikor csak szüksége van rám. (Legfeljebb nem kötök mindent a védőnő orrára ;)

Sok mindenről kiderült már, hogy nem jó, de ez a világ rendje, a tudományok fejlődnek, ez mindig is így volt. Sőt, a különböző tudományágakban is sok, egymásnak ellentmodó irányvonal van. Miért pont azok lennének kivételek, amik a babák gondozását érintik?

Veled egyidős vagyok, van egy közel 10 éves, és egy 1 éves fiam, plusz egy valaha egészségügyben dolgozó, amúgy gyógypedagógus anyukám, aki ha nem is nagyon beleszólós, de azért el szokta mondani, hogy ő anno mit hogy csinált, neki hogy tanították (mivel már nagyon régen nem az eü-ben dolgozik, ezért valóban a 30 évvel ezelőtti gyakorlatot ismeri), viszont pedagógiában naprakész, ebben folyamatosan képzi magát. Rengeteg minden változott azóta, hogy én megszülettem, de azóta is, hogy a nagyobbik fiam született.

Nem azt jelenti, hogy akkor rosszul csinálták a dolgokat, hanem hogy azóta már van jobb is. Anyukám pl. még kenguruzott, DE: 1. a 80-as években nem volt más, hiába, hogy a hordozókendő például nem egy újkeletű dolog, abban az időben akkor sem volt hozzáférhető, nem csak maga az eszköz, de nem is volt közismert; 2. az akkori kenguruk szerény véleményem szerint még mindig egy fokkal jobbak voltak, mint a maiak, mert szövetből készültek, követték a gerinc vonalát, nem voltak merevek.

Ez nem azt jelenti, hogy anyukám rosszul tette, hogy kenguruba tett, egyrészt, mert a hordozás alapvetően egy jó dolog az anya és a baba számára is, másrészt nem állt rendelkezésre más eszköz, ezért azt használta, amit akkor a legjobbként ismertek.

Ma meg már vannak erre jobb módszerek, és több tudás is áll a rendelkezésünkre, ennyi az egész.

De ugyanez áll a hozzátáplálásra is. Nyilván mai szemmel nagyon meredeknek tűnik az, amit régen csináltak, hogy már pár hetesen gyümölcslevet kóstoltattak, 2 hónaposan almát, 3 hónaposan már elkezdtek étkezést kiváltani, és 9 hónaposan már megmosolyogták azt, aki még szoptatott, hiszen már simán adták a tejet ennyi idősen. De ezek is orvosilag alá voltak támasztva. Aztán közben beigazolódott, hogy hosszú távon vannak káros hatásai a túl korai hozzátáplálásnak, és az is, hogy sok előnye van a valamivel hosszabban tartó szoptatásnak.

Egyébként én sem vagyok allergiás semmire, legalább is nem tudok róla, de még bármi kiderülhet. Sok olyan esetről hallottam, ahol csak 30-40 évesen derül ki valami. És ha valaki beleássa magát, akkor rengeteg cikket, tanulmányt fog találni azzal kapcsolatban, hogy milyen negatív hatások lehetnek. Engem ezek jobban meggyőznek, mint az, hogy nekem - egyelőre - nem lett belőle semmi bajom. Örülök neki, hogy egészséges vagyok, de sajnos sokan meg nem azok.

A bébikompról viszont sajnos nem sok jót tudok mondani, arról 30 éve is lehetett tudni, hogy nem éppen ideális, de persze mivel nem volt ilyen információáramlás, mint most, ezért nyilván sokakhoz nem jutott ez el.

Egyébként meg alapvetően úgy gondolom, hogy minden anya a legjobbat akarja a gyerekének, és ő kompetens eldönteni, hogy mit csinál, de felelős döntést csak akkor tud hozni, ha kellően tájékozott, és ez sokszor kimarad, mert "jó volt az úgy régen is", és ennyi.

Szóval szerintem tájékozódni kell, aztán úgyis meglesz mindenkinek az, ami számára meggyőző, meg amit az életükbe bele tud illeszteni, csak az utánajárás időigényes, meg esetleg kellemetlen ellentmondani a tapasztaltabbaknak, ha valamit máshogy látunk jónak.

"Kezdve a K vitamin adagolását, amit itt csak 10 hétig kell adni, de hetente (otthon havonta, amíg szopik a pici)."

Ezt itthon is össze-vissza mondják az orvosok. Nekünk pl. a gyerekorvos és a védőnő is két totál ellentétes dolgot mondott, de azt egyik sem mondta, hogy addig, amíg szopik, sőt, azt se, hogy addig, amíg kizárólag csak szopik. Nem emlékszem már, mi volt a rendszer, de egy dobozzal fogyott el, többet nem kapott. Mármint a kicsi. A nagynál megint egészen más rendszer volt, de ő elég hamar tápszeres lett, akkor meg már nem kellett adnom.

Ja, és D-vitaminból nekünk kettőt írtak elő egy éves korig :)

A ht-t meg mindkét gyerekkel zöldséggel kezdtem, nem gyümölccsel, erre szerintem nincs merev szabály, csak általában almával, barackkal szokás, de nálunk a répa volt az első.