Babával egyedül kettesben vagy egy nagyon rossz felé tartó párkapcsolatban?

Nem maradnek egy kapcsolatban, ami menthetetlen. Előbb próbáljátok megmenteni, ha nem megy, váljatok külön. A gyerek is megsínylene egy rosszul működő szülői viszonyt.

Szóval inkább egyedülálló anya lennek, aki munkát keres, és úgy adnek meg mindent a gyerekemnek.

De cica, most a márkás babaruha a lényeg, vagy az, hogy normális életet élj?

Bár gondolom eddig is a pénzre hajtottál,hiába egy kalap szr a kapcsolat, csak meglegyen mindened. Most meg már kezdesz rájönni,hogy a pénz nem minden. Te egyedül nem tudnál márkás ruhákat venni, igaz?

Először is, megpróbálnám helyrehozni a kapcsolatomat. Sőt, én is voltam hasonló szituban, csak nekünk már 2 gyerek van. Engem a munka mentett meg. Végre felnőttek közt lehettem, nem függtem a férjem pénztárcájától, hasznosnak érezhettem magam. Nem volt állandóan velem a 2 kis vinnyogó, állandóan hisztiző gyerekeim. 2 év korkülönbség van köztük, addig non stop velem voltak, egyedül nem mehettem sehová, a férjemmel kettesben meg végképp nem.

Szóval el kezdtem dolgozni, a gyerekek oviba, bölcsibe, azt vettem észre, h egyre kevesebbet veszekszünk. Sokkal nyugodtabb vagyok, és kiharcoltam a saját szabadidőmet is. (Ez nem volt természetes a férjemnek, h én is elmegyek valahova egyedül, csak az, h neki jár a szabadság) a gyerekek is nőni kezdtek, egyre könnyebb lett velük is. Nem mondom, h 1 nap alatt változott meg minden, persze kellett idő. Most ott tartunk, h van egy 6, egy 8 éves fiam, férjemmel jobb nem is lehetne a viszonyunk, építkezünk, építjük almaink házát, és mellette terhes vagyok a 3. Babánkkal. :)

Nálatok is van egy 3. Lehetőség ha nagyon nem tudjátok rendbe hozni a kapcsolatotokat. Megvárhatod míg a gyerek 3 éves lesz, akkor beadhatod őt oviba, és elmehetsz dolgozni. Ha akkor úgy érzed kezd változni valami, akkor maradtok együtt, csak úgy mint mi. Ha viszont nem változik semmi, akkor elhagyod a párodat, de akkor már egy önálló nőként, aki dolgozik.

Nálunk az úgy alakult, hogy apa maradt a kisgyerekkel, én meg mentem külön.

Mivel ő 500-at keres/hó, én meg 160-at.

Azt választanám, hogy nem vagyok sem anyukáék kislánya, sem a pasim lábtörlő macája.

Hanem önálló, felelős, felnptt ember. Elhúznék dolgozni, ha nem lenne megfelelő végzettségem, akkor mellette tanulnék is, és a saját lábamra állnék, hogy többé soha ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy a pénzért tűrnöm kelljen valakinek.