Mit tennél, ha 1 hónaposan derülne ki a gyerekedről, hogy beteg/sérült?

Utánajárnék, hogy mi az a betegség és mit lehet vele kezdeni, mik a következmények. Bármikor jöhet egy betegség, nemcsak a terhesség/szülés körül, évek múltán is kiderülhet, lásd SMA, Duchenne és társai...

Sok mindent tenni nincs, helyt kell állni, sajnos.

Nálunk szülés után egy fertőzés miatt súlyos agykárosodást szenvedett a kislányunk. Utána jártunk mi történt és ezzel párhuzamosan azonnal elkezdtük a fejlesztéseket. Azóta a műhiba per és az ő fejlesztései határozzák meg a mindennapjainkat (5,5 éve). Kórházban felvázolták, hogy milyen élet vár rá és javasolták, hogy adjuk intézetbe. Eszünk ágában sem volt. Nehéz, küzdelmes út van mögöttünk és előttünk, de szeretjük őt és tesszük, ami neki a legjobb.

Rengeteg olyan családot ismerek, ahol szülés után derült ki a betegség, szülésnél vagy azután történt baj, esetleg évekkel később jött valami komoly betegség. Nagyon ritka, hogy lemondanának a gyerekről. Szinte mindenki erejen felül küzd hogy a legtöbbet kihozza a helyzetből.

Végül is, szülés után derült ki, hogy szülés közben sérült... 2 hónapos volt. Nyilván jártunk orvostól orvosig, fejesztjük azóta is.

Egyébként az, hogy nem akartunk beteg babát (mégis ki akar direkt?) és ezért elvégeztünk minden szűrést, soha nem jelentette még csak elméletben se azt, hogy ha később derül ki, hogy gond van, eldobjuk. Tudtuk hogy nem lehet mindent kiszűrni, de sok minden kockázatát lehet csökkenteni szűréssel.

Az autizmus és hasonló fejlődési zavarok még később derülnek ki, semmilyen szűrés nem mutatja ki.

Akkor mi van?

Egyre több gyereknél derül ki, hogy fejlesztésre szorul, nyilván nem mindegy mondjuk ennek a mértéke sem.

Persze, mindenki alapjáraton egészséges gyereket szeretne, de pl az autizmus még mindig a jobbik eset, mintha kiderülne, hogy élettel összeegyezethetetlen, nagy szenvedésekkel járó betegsége van, és meghatározzák, hogy max mennyi időt élhet.

Mit tennék... Valószínűleg lelkileg összetörnék. Ha az első eset áll fenn (értsd, van egy enyhe rendellenesség, ami fejleszthető), megpróbálnám kihozni a maximumot.

Ha a második, szerintem, beleőrülnék, nem bírnám ki...

Ő a mi gyerekünk onnantól hogy megszületik. Pont. Mindent megtennénk hogy a legtöbbet hozzuk ki a helyzetéből.

Gondolom a "beteg gyermeket nem vállalunk" az valójában a magzatra vonatkozott.