Beiratnam bolcsibe de kozbejon a kisteso?

Bolcsi függő gondolom. Mi novemberben írattuk be, mert nyár óta nem estem teherbe. Január 1-el felvettek. En mar a beíratásnál mondtam hogy mi a helyzet, a bolcsiben azt mondtak (a vezetőnő) nyugodtan járhat akkor is ha összejön a kisteso (sok gyerek jár ide úgy hogy a kisebbel otthon van anyuka). Csak nekem volt az a keresem hogy akkor én délben elhoznám. A szabimat töltöttem amikor végre pozitívat teszteltem.

Itt munkáltatóit is csak a beszoktatás után kérnek. Sét ha valaki gyeden vagy gyesen van akkor a gyerekorvostól kell igazolást hozni...

Azóta eltelt 7 hónap, a lányom imádja a bolcsit, én mindent el tudok intézni délelőtt.

Nekünk ez így tökéletes. Augusztusban érkezik a kisteso, úgy is nyári szünet van, kicsit együtt leszünk négyen és szeptembertől újra megy délelőtt.

Amúgy én nem akartak csak majd oviba íratni, de neki így sokkal jobb.

Amúgy szerintem szólj a bolcsiben, es kérdezd meg ott hogy működnek a dolgok. Es készülj fel rá hogy itt minden leszel csak jó anya nem... ha ilyen kérdést teszel fel.

11-es vagyok. Na igazam lett már itt is a szaranyazo 12.-es....

Amúgy nem értem, nyilván akkor veszik be az én lányomat ha van hely, ha nincs nem... ettől meg a másik bolcsiben nem lesz több hely...

Azt meg had döntse el a szülő hogy az o gyerekének mi a jó.

Es az a vicces hogy élőben meg soha senki nem mondta hogy rosszul döntöttem volna, sőt... pedig vagyunk egy páran a játszóterén jóban, és van olyan akinek nem jár bolcsibe van akinek jár a gyereke, soha senki nem kritizálta meg a másikat... Csak itt olvasom mindig ezt... Érdekes...

Oké 10-es, de ebben az esetben a kérdezőnek egyszerűen könnyebb lepasszolni a gyermekét, mint aktívan és értelmesen eltölteni vele az időt.

Kérdező! Most 10 hónapos a babád, és te már most azon agyalsz, hogy hogyan szabadulj meg tőle 1 év múlva?

Nagyon hasonló helyzetben voltam, amikor megfogant a második gyermekem. A kisfiam akkor még csak 13 hónapos volt. Nem tagadom, nekem is eszembe jutott a bölcsi, mert én is aggódtam, hogy bele fogok zakkanni a kétgyermekes létbe. Aggódtam, hogy hogyan fogom tudni kielégíteni egy örökmozgó, energiabomba kétéves igényeit, mozgásigényét egy újszülött mellett. A majdan megszületendő picibaba miatt is aggódtam, hogy hogyan fogol tudni nyugalmat és állandóságot biztosítani Neki a nagyobb gyermek mellett.

De leültem, tisztáztam magamban pár kérdést, a férjemmel átbeszéltem a félelmeimet, és megegyeztünk, hogy a nagyobb rovására ne vágjunk bele a második baba projektbe. Senki nem tartott pisztolyt a fejünkhöz, hogy összehozzuk a kistesót. Akartuk a második babánkat nagyon, imádtuk az elsőszülöttünket és tudtuk, hogy Neki még itthon van a helye az édesanyja mellett. Pedig Ő is extrán társasági baba volt.

Szval ha úgy érzed, hogy csak akkor tudod vállalni a második babát, ha az elsőt lepasszolod, akkor inkább ne tedd! Senki sem kényszerít erre gondolom.

Én azóta is áldom magunkat, hogy nem adtuk be a fiunkat bölcsibe. Es hihetetlen tartalmasan telnek a napjaink. Sokat megyünk, kirándulunk, foglalkozásokra viszem mindkét gyermeket, heti rendszerességgel játszóházazunk. Meg lehet oldani pici babával is. Csak akarni kell. Most múlt 3 éves a fiam, a kislányom másfél, úgy összenőttek, mintha ikrek lennének. Ha te beadod a nagyobbat bölcsibe, ennek a lehetőségétőo fosztod meg. Gondold meg jól!

A hátam mögött? Ne magadból indulj ki :)

Amúgy sosem érdekelt hogy a hátam mögött miről beszelnek. De nehéz élképzeni hogy én lennek a téma...

Hát egészségükre. Egyébként nem szoktuk kibeszélni azt aki épp nincs ott...Na mindegy. Amugy meg tanulok is ujra pont azért hogy ne minimál bérért kelljen majd dolgoznom ha visszamegyek a gyerekek után....

Szóval tojok rá ki mit gondol rólam.