Jobb helyzetben lennének az anyukák, kismamák, ha a munkáltatók is kapnának segítséget?

Az állam csak kiböffent egy törvényt, ami elvileg védi a gyerekeseket, de a nehézségeket már a munkáltató viseli. Felvesz egy helyettest, aki még nem termel igazán a betanulás alatt. Továbbá a betanító kolléga is kiesik a hasznot hozó tevékenységből. (Emellett ha kell, akkor a helyettesnek is be kell szerezni minden egyéni védőeszközt. Nem használhatja a kismama cipőjét, kesztyűjét stb.) Letelik a gyes időszak, visszajön az anyuka. Elmegy a már rutinos helyettes és az anyukát vissza kell tanítani. (Esetleg méret változás miatt új egyéni védőeszközöket kell venni, mialatt a helyettesé megy a selejtbe) Ismét betanulás-betanítás vagyis kevesebb haszon. Egy közgazdász megtudná mondani, hogy ez mekkora bevétel kiesés egy adott cégnek, ami nincs sehol elszámolva. Nem tudják oda tolni állambácsi orra alá, hogy "ennyit fizettünk rá, hogy még egy gyerek legyen az országban."

Mi lenne, ha pénzbeli segítséget kapna az a munkáltató, akinek kismama dolgozója van? Lehetne olyan formában is, hogy a helyettes kolléga után fizetendő munkáltatói járulékoktól eltekint az állam. (Arra gondolok, amit a bruttó bérünkön felül kifizet a munkáltató egyenesen az államnak) ha csak két évig van távol az anyuka, ez már úgy is rengeteg pénz, ami bőven fedez minden terhet, talán még nyereség is. Sokkal könnyebben kapnának munkát a gyereket tervező nők. Különben is, a gyerek társadalmi kérdés, az állam terhe kéne hogy legyen. Ti mit gondoltok?