Hány éves korotoktól akartok a gyerekeitekkel legózni? Mik a tervek?

"Lehet, hogy melóztak, hogy ehess, legyen ruhád és amikor végre pihenhetnek, pont nem hiányoztál."

Bocs, de aki ilyen, az nem mérte föl azt, hogy számára milyen megterhelést jelent a gyerek, és túlvállalta magát. És ebben az a legszomorúbb, hogy pont az szívja meg (a gyerek), aki az egészben teljesen vétlen. A gyereknek a törődés fontossága egyenértékű az evés-ivás-alvás hármassággal. Életfontosságú az egészséges fejlődéséhez.

Nekem nem volt igényem arra, hogy a szüleim legózzanak velem konkrétan, de nyilván azért mert egyébként megkaptam tőlük a figyelmet. SZerintem neked is EZ hiányzik, és a legózás csak maga a forma amibe beleöntheted bánatod... Ha a szüleiddel jó kapcsolatod lett volna és minden mást közösen csináltatok volna, pont leszarnád hogy most legóznak e veled vagy sem.

Ne a szülőket fikázd, mert ők is lettek valamilyenek valakik és valamik által. Inkább te legyél olyan amilyen szerinted egy jó szülő. A más hibáztatása elég szar út, és így sem érdemes (ilyen alapon) gyereket vállalni, mert már így is túl sok a rinyáló magyar. Elég volt! Tegyél ellene ha valami szar, és ne mástól várd a boldogságod. Ha már felnőttél, tedd helyére a szüleidet magadban, remélhetőleg már rájöttél arra is miért olyanok amilyenek, és túl vagy a haragon és a megértésnél tartasz (mire gyereket vállalsz), ha nem, akkor te se vállalj gyereket. -no persze, csak azt mondom amit te..."ha valaki nem tökéletes ember, ne vállaljon gyereket"- te az vagy?

"ha valaki nem tökéletes ember, ne vállaljon gyereket"

Tökéletességet itt senki sem emlegetett, te retardált. Ellenben vagy egy határ, amin belül még elég jó szülő valaki (ez elég a gyerek egészséges testi-lelki fejlődéséhez), és aki ezen kívül esik, mindazok alapján, amit az erejéből áldozni tud a leendő gyerekére, az inkább ne vállaljon, a társadalomnak és a (meg nem született) gyereknek egyaránt jobb lesz. Egy lelki ronccsal (aki ugyanezen okból kifolyólag a munkaerőpiacon is jelentős, már ha nem őt belülről teljesen lebénító akadályokkal küszködik majd) kevesebb.

Most az a bajod, hogy miért nem legóztak veled? 😯 Én pont legózós vagyok, de nem látom, hogy miért baj, ha valaki nem az.

Egyébként én 32 éves koromtól akartam.

És meg is tettem. A gyerekem 2 és fél éves volt ekkor. De inkább én építettem kocsikat, ő meg autózott vele. Izgibb volt, mint a boltos játék vagy a fakockák.

Most 4 éves és simán játszik egyedül is, de néha beszállunk.

„Hát nem azért vállaltak, hogy legózzanak. Lehet, hogy melóztak, hogy ehess, legyen ruhád és amikor végre pihenhetnek, pont nem hiányoztál. Megértem.”

Ez kemény. Döbbenetes, hogy emberek mekkora érzelmi nullák, ha gyereknevelésről van szó. Ez az egészséges környezet egy gyerek számára? Ez szolgálja a lelki fejlődését? Hogy két idegen kaját rak elé? Komolyan? Az ilyennek kutya sem való, nem hogy egy másik emberi lény.