Mióta szokás "gyerekre" gyűjteni?(Lent kifejtem.)

Kérdező. En egy szobában voltam eleinte a csecsemő öcsémmel, aztan a noveremmel. Nem okozott lelki törést és szerettem a gyerekkoromat. De nyilván más családoknál lehet másképp volt.

Amúgy igen. Olcsóbbak voltunk. Mi burzsujok voltunk azzal, hogy a gyerekszobaban is volt egy fekete-fehér tv. Volt 3 nadragom, 5 pólóm, 2 puloverem. Oszt kész. És kb mindenkinek ennyi volt az en generációmban. Ma a 9 hónapos kisfiamnak van vagy 12 nadrágja. Nem azért mert szükséges, hanem így bőven elég heti 1x mosnom. Nekünk nem volt még telefonunk meg semmilyen ma már alapnak számító és amúgy marha drága kütyünk sem.

Szoval egyértelműen drágább lett a gyerek. Főleg mert az infláció is sokkal nagyobb. Számold ki hány gombóc fagyit lehetett venni egy fizetésből régen és most. És ez csak egy dolog. Mennyi egy mozi egy csaladnak? Állatkert? Stb. Nem csak vegetálni kell a gyerekkel, nem árt, ha időnként el is tudja az ember vinni ide-oda.

Most azért ne abból indulj ki, hogy itt gyakorin egyesek milliókat keresnek aminek a fele kamu troll, a másik fele meg simán igaz, mert en is ismerek olyanokat ahol fejenként keresik meg a 800 ezret a szülők. De nem ez az általános és nem ez a többség. Azért azt el ne hidd már.

Hát én 30 éves vagyok és amíg el nem költöztem egy szobába voltam az öcsémmel. Hát utáltam is rendesen. Nem hiába, elköltözésem előtt rengeteget voltam már egész fiatalon a pasimnál.

Van egy lányom, de nálam kikötés volt,hogy ha nem tudok külön szobát biztosítani, nem lesz tesó.

Nem lettem lelkileg nyomorék, de mindig irigy voltam azokra akiknek külön szobájuk volt.

De Kérdező, ha 38 éves vagy és szerinted elég a pénzed, akkor szülj, ne másokat elemezz.

Megtakarítás az nem egy igény amiből lejjebb adsz, hanem pont a gyedes idòszakra tesszül félre.

Még az jutott eszembe, hogy nem csak a pénz a kérdés, hanem hogy eljuss egy olyan pozícióba, ahol normal munkamennyiséged van.

Én pl 2-3 àllásban, magas végzettséggel, szakmai tapasztalattal összesen kb havi 400 órában kerestem azt a kb félmilliót, amiről beszélünk. Most már lesz/van olyan statuszom, hogy kevesebb órából is keresek annyit.

Illetve aki magas óraszámban dolgozik, az gyakran relatíve kevésbé tud spórolni, mert időt kell spórolnia a munkájára, gépesítéssel, fizetett segítségekkel, azzal hogy készételt vesz, bolti lekvárt, nem gubizik egyesével használt ruhát stb.

Még ezek a szempontok merültek fel bennem.

Kinek mi számít luxusnak.

Legjobb példa az idős szüleim, akik ilyen tipikus minden minek emberek, akik pont ebben neveltek minket. Minek ugyan külön szoba, ha kirepül a gyerek meg majd ott áll üresen. Minek nyaralás, pénz programokra, élményekre. És igazából így 2020ban is ilyenek, nem tudod nekik megmagyatázni az unokáik már miért nevelkednek másként. Mert minek ekkora ház, minek külföldre menni, itthon nem lehet nyaralni stb. Hát én azért örülök, hogy az embereknek lettek igényeik, és nem maradtak olyanok mint néhànyuk felmenői akikben komoly kárt tett a szocializmus. Mert persze lehet cukin nosztalgiázni, de bizony sokaknál baromi káros volt. És ahogy mondod, sokan nem szerették a saját gyerekkorukat, most naná hogy törekednek arra, hogy a saját gyereküknek már jobb körülményeket tudjanak biztosítani. Nem nem luxusról beszélek még mindig, csak nem is a káros minimalizmusról. Mi ezzel a baj? Hogy nem a "majd lesz valahogy" elvre szülnek gyereket? Mert belegondol, hogy milesz ha pl kell tápszer vagy fejlesztés, később különóra? Hidd el a régi gyerekeknek is kellett volna, csak az esetek 90%ban fel nem merült, nem hogy még kiszámolják, mennyibe lett volna....ha lett volna. Tök jó példa erre az ADHDs gyerekek. Régen is voltak, csak akkor alap volt, hogy azok úgyis csak rossz neveletlen kölykök két pofon kell neki, azt jóvan. Aki már később nevelt ilyen gyereket, elvihette speckó suliba, van is látszatja. (Ismerősböl indulok ki). Egy szó mint száz, az emlékeket megszépíti olykor az idő de nem volt minden olyan kva jó ám nem kell így túlromantizàlni.

A munkahelyet illetően,nos régen mondjuk könnyebb volt elhelyezkedni, mert valóban csak az nem dolgozott aki nem akart. Most ugye versenyhelyzet van a munkaerőpiacon (kapitalizmus) most nem sétálsz be csak úgy bárhova, hogy szia jöttem, holnap kezdek. Tehát persze, hogy nagyobb szerepe van a pénznek, a tartaléknak.