Miért probléma, hogyha valakinek megvan az elképzelése arról, hogy fiút vagy lányt szeretne, és csalódott, hogyha nem az lesz a neme?

A kérdésed kifejtése mérhetetlen idiotizmus.

Amugy meg mindenki elképzeli, miylen nemű gyereke lesz majd, de a többség simán feldolgozza, ha más sikerül.

Nincs azzal baj, hogy az embernek van egy "preferált" neme, amit kicsit jobban szeretne. Akkor van baj, ha azután, hogy ez esetleg nem jött be, nem tud legyinteni, elengedni a dolgot, és ugyanúgy szeretni a lányát, mintha fiú lenne (vagy fordítva).

Én régen egy fiút és egy lányt akartam, lehetőleg ebben a sorrendben. Összejött a kisfiú elsőre, és olyan iszonyat jófej meg könnyen kezelhető, problémamentes volt már babának is a fiam, meg később is, hogy akkor már titkon reménykedtem kicsit, hogy a kistesó is fiú lesz. Nem mintha ez nemfüggő lenne, tudom, de akkor is 😃 Aztán ez nem jött be, húga lett. Szóval az "eredeti" vágyam valósult meg. 😃 És most már nem adnám a kislányomat egy fiúért sem! 😉

Azért mert elsősorban a gyermeked, nem egy fiú, vagy egy lány; és nem egy általad megrendelt 'termék', ami arra való, hogy neked jó legyen.

Ez a variáció fel sem merült benned, csak a kufircolós sztorizgatás?

(Gondolom az összes többi mostani 'miben lehet jobb egy lány, mint egy fiú'; 'melyik a jobb'; 'miért akar mindenki lányt' kérdések is tőled származnak...)

Én inkább azon aggódnék ha pl egyedül kéne felnevelnem egy fiút anyaként milyen problémák lehetnének amiket esetleg nem tudok egyedul megoldani vagy nem akarna elmondani

De én bármilyen nemű picurnak örülnék