Van úgy értelme több gyereket vállalni, hogyha az első gyerek az átlagnál durván lent van?

Szerintem ez az okoktól is függ, ha genetikai, akkor elmennék tanácsadásra, hogy mekkora a kockázat, de ha pl. oxigénhiány vagy koraszülés vagy esetleg fertőzés... stb. miatt alakult így, akkor megint mások az esélyek, hogy a testvérek is hasonló utat fognak járni.

A másik meg a teherbírásotok, amit meg ti ismertek.

Egyébként ismerek olyan családot, ahol az első gyerek hát sajnos iskolásként is nagyon lassú, pedig majdnem 9 évesen kezdte (de persze van azért, amiben tehetséges), a második viszont "csak" túl pörgős (valószínűleg figyelemzavaros), aki meg pont túl korán csinált mindent (de azért még bőven a normálisba tartozik, ha nem sorolják be). Meg olyat is, ahol mindkettő autista (bár egyik sem súlyosan, a nagyobbikon látszik kicsit, a kicsin egyáltalán nem), s innen derült ki, ismerte fel a szülő, hogy ő is az.

Szerintem a variációk száma valószínűleg végtelen, nem tudhatod előre mások tippje, sztorija alapján, nálatok mi lesz, csak az esélyeket tudod mérlegelni, ha megkérdezel pár szakembert.

Nekem a fiamnak megkésett beszédfejlődése volt, így a kisebbre nem sok idő maradt. A fiamat 4 éves korától vittem minden felé, majd speckó oviba, mai fejjel, jobban figyeltem volna arra, hogy a lányomra is maradjon elég idő és néha vele is töltsek el kettesben időt.

De örülök, hogy vannak mind ketten

Én pont így érzek, nem olyan vészes a gyerek, de úgy érzem kettőt nem tudnék kezelni, pláne ha nehezebb is lenne vele bármi miatt.

Ez a "találjuk meg az okot" annyira reménytelen, ilyen csak kívülállók fejében létezik. Legtöbbször NEM TUDOD mi az oka. Nekem problémamentes terhességem, szuper szülésem volt, magas apgar, 2 év szoptatás, egy éves koráig sokat aludt, sokat cicizett, nyugis volt, bár voltak dolgai, de nem volt vészes. Nem tudod meg sosem az okát. Már arra is gondoltam, hogy egyszer elmentem valaki mellett, aki szívott, és talán a passzív füst szívása pont rosszkor, vagy az a ruszli, amit megettem, vagy az a féldeci sör, amit ittam.. Vagy olyan apró kis agyvérzése volt, vagy bármi trauma érte, amit nem vettem észre, és soha a büdös életben nem tudom meg, hogy én csináltam e valamit rosszul, vagy a genetikám rossz, vagy szerencsétlen együttállás, mint a down, vagy szülésnél, terhességnél, kiskorban valamit nem vettek észre, vagy túl közel volt laptop a hasamhoz terhességnél, vagy hogy ittam csapvizet, vagy ilyen teljesen abszurd dolgok fordultak/fordulnak meg a fejemben..

Nem tudhatod, nem tudod tudatosan elkerülni..fiatalon, vékonyan, fitten szültem, se cigi, se pia, nem jellemző a családban és mégis.

Én egy bombabiztos férjjel vállalnám csak be, aki rendesen kiveszi a részét a gyerekezésből, nem kell noszogatni vagy megkérni, hanem magától van igénye a gyerekek ellátására. Csak így, minél magasabbra tolva a százalékot, hogy minden rendben lesz.. Gondolom te is egészséges gyerekkel számolsz másodszor is, de gondolj bele, hogy kioszt az élet egy még nehezebbet.. Arra kell felkészülni.