Csak én idegenkedek annyira a bölcsödétől?

Nekem egyszer volt egy bölcsis kérdésem, majdnem meglincseltek így a neten keresztül, ezért olvastam bele a válaszokba. Igen, megoszlanak a vélemények. Sokan vagyunk, sokfélék. Szívem szakad meg, de a 3. évet, havi 28 ezerből mi sem tudnánk kigazdálkodni.

Nekem valamilyen 4 órás állás lenne az optimális, ha olyan fizetést kapna érte az ember, mert a kisfiam is társaságban lenne a bölcsiben, én is kikapcsolódnék a munkahelyen és még időm is maradna a kisfiamra a nap hátralévő részében, de ez csak álomkép marad.

Igen, a 4 órás állás szerintem sokaknak nagyon jó lenne. De hát... Tőlünk nyugatabbra sok helyen felismerték, hogy azzal segíthetik a nők visszakapcsolódását a munkába, ha létesítenek olyan munkahelyeket, ahol 4-6 órában lehet dolgozni, elég sokan is dolgoznak részmunkaidőben. De itt ez valamiért még mindig nem túl nézpszerű. Pedig ha több ilyen munkahely lenne, még a munkanélküliség is csökkenne, hiszen sokan még az ilyen állásnak is jobban örülnének, mint a semmilyennek. A másik: pár országban szintén népszerű az, hogy egy állást ketten töltenek be. Pl. két kisgyerekes anya, az egyik ott van délelőtt, a másik délután, és közben egymás gyerekére vigyáznak. Ez maximum számukra jelent plusz munkát, mert a napi munka után össze kell egyeztetniük az aznapi munkájukat, de ez meg már az ő dolguk.

Nálunk sajnos kicsit máshogy állnak ehhez a kérdéshez a munkaadók még mindig.

09.01-esnek

Jaj ne dramatizáld már túl rögtön a dolgot! :) Ha figyelmesen olvasnál,én nem Rád írtam(ha akartam volna se tudtam volna rólad,mert Te utánam válaszoltál),hanem az egyik ismerősömről... A csaj nem dolgozni akar visszamenni,még csak nem is az,hogy mondjuk csavarogni szeretne néha,hanem egyszerűen sok neki egy szem gyerek,mert egész nap figyelnie rá... Na erre nehogy azt mond,hogy nem durva indok!Egy 15 hónapos gyerekre persze,hogy egész nap figyelni kell,mivel ilyenkor fedezi fel a körülötte lévő világot... És én rá írtam,hogy neki még kutya sem való,nemhogy gyerek...

Persze, nem rám értetted. Csak tudod, én álmomban sem gondoltam volna, hogy egy gyerek ennyi stresszel jár. A lányom 8 hónapos, de egész nap a sarkában kell lennem, és azt figyelem, hogy ha elesik, mibe üti be a fejét, mi baja lehet tőle. Ha feláll, akkor amibe kapaszkodik, elég biztonságos-e, mikor esik le az ágyról, stb. Lehet, hogy én nem csinálok jól valamit, de bizony néha örülök, ha apa hazajön és én elmehetek nyelviskolába, és nem nekem kell egész nap aggódnom.

Persze szeretek a lányommal lenni, de az a pár óra hetente felüdülés.